linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Budapesti.hun.fibula.linksite.hu
01 a leírás 02 az sz betű 03 az a betű 04 a k betű 05 a sarok szójel említés
Erdélyi István hun Kozmács István Libisch Győző Magyar Nemzeti Múzeum ország képjel
Országos Széchenyi Könyvtár publikáció rézlemez székely rovásírás Tomka Péter utánközlés
vasbetét Vékony Gábor     rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

8. számú hely
01 a leírás
Varga Géza: Budapesti hun jelvény (az első közlés szövege)
Varga Géza: Mit jelent a budapesti hun jelvény alakja?
02 az sz betű
A székely írás sz (szár) jele /Tudós Virtus/
Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének?
03 az a betű
A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik
A székely írás a betűje /Tudós Virtus/
04 a k betű
Afgán szőnyeg székely jelek párhuzamaival /Tudós Virtus/
Karcagi rovásírásos karika ősvallási mondókával /Tudós Virtus/
Válaszlevél Fazekas Sándor miniszter úrnak a karcagi rovásfelirat olvasatáról /corpuscuit.us/
 
05 a sarok szójel
A kínai áldozat a talaj istenének jel (egy jelpárhuzam)
A sarok szójel párhuzama a szentgyörgyvölgyi tehénszobron /szentgyörgyvölgy.hu/
A székely írás s (sarok) jele /Tudós Virtus/
Szójel van-e a budapesti hun jelvény alsó részén, vagy sorminta?
említés
Erdélyi István új könyve bemutatja a budapesti hun fibulát
Székely rovásírás (Magyar Katolikus Lexikon) /lexikon.katolikus.hu/
Erdélyi István
Erdélyi István új könyve bemutatja a budapesti hun fibulát
 
hun
Hun /lap.hu/
Varga Géza: A hunok nyelve
Varga Géza: A Szent Korona és az alucsajdengi hun korona párhuzamai
Varga Géza: Az Onogesius név magyarázata
Varga Géza: Kínai írás magyar szemmel (hun hatás Kínában)
Varga Géza: Ucsiraltu a hun nyelv szavairól
Varga Géza: Velemér neve
 
Kozmács István
A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól /tudós.virtus/
A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik
Libisch Győző
Libisch Győző a budapesti hun jelvényről /Tudós Virtus/
 
Magyar Nemzeti Múzeum
01 Múzeumba került a székely betűs magyar szöveget hordozó hun fibula /tudós.virtus/
02 A hun fibula feldolgozásának állása a Magyar Nemzeti Múzeumban /tudós.virtus/
03 A Magyar Nemzeti Múzeum nem kívánja teljesíteni a hun jelvényről kötött szerződést /mária országa.hu/
04 A Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lecsiszolták a letétbe helyezett hun fibulát /magunk.hu/
05 A 2010. szeptember 8-i eszmecsere a Magyar Nemzeti Múzeumban lecsiszolt hun fibuláról /Tudós Virtus/
06 A székely írás a betűje /Tudós Virtus/
07 Megtévesztő dokumentummal próbálja alátámasztani az álláspontját a Magyar Nemzeti Múzeum?
08 Tomka Péter szakvéleménye a budapesti hun jelvényről
09 A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik
10 A budapesti hun jelvény leírása a Magyar Nemzeti Múzeum szerint
11 Szójel van-e a budapesti hun jelvény alsó részén, vagy sorminta?
12 Mit jelent a budapesti hun jelvény alakja?
13 A budapesti hun jelvény bővebb leírása (Varga Géza javaslata)
14 A budapesti hun jelvény rövidebb leírása (Varga Géza javaslata)
15 Jegyzőkönyv-tervezetem a 2010 szeptember 8-i megbeszélésről
16 Levél Rezi Kató Gábornak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesének
17 Vámos Ferenc könyve alapján a budapesti hun jelvény a magyar szakrális táj ábrázolása
18 Megoldódni látszik a hun jelvény sárgaréz anyagával kapcsolatos kérdés
19 Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének?
 
ország képjel
A sumer ország szójel
Az ország jele Dürer címerében
Czibor Imre korsója az Isten országa mondatjellel
 
Országos Széchenyi Könyvtár
01 Az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító kiállítása a nyelvemlékekről
02 Az OSZK főigazgatója elismeri, hogy tudatosan mellőzik a székely írást /Tudós Virtus/
03 Ballib értetlenkedés Monok István, az OSZK főigazgatójának leváltása miatt /Tudós Virtus/
 
publikáció
Erdélyi István - Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig
 
rézlemez
A budapesti hun jelvény rézlemezének összetétele
Megoldódni látszik a hun jelvény sárgaréz anyagával kapcsolatos kérdés
székely rovásírás
Varga Géza: A székely rovásírás eredete
 
Tomka Péter
A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik
Tomka Péter szakvéleménye a hun jelvényről
utánközlés
A budapesti hun jelvény rovásfelirata /budapest city.org/ (Budapest legjobb leírása)
 
vasbetét
A budapesti hun jelvény tűszerkezetének maradványa
 
Vékony Gábor
Vékony Gábor és a budapesti hun jelvény /Tudós Virtus/
 
rokon lapok
 
 
konkurrens lapok
 
 
a lap leírása:
A 2010. szeptember 8-i eszmecsere a Magyar Nemzeti Múzeumban
barbár módon lecsiszolt hun fibuláról

Rezi Kató Gábor főigazgatóhelyettes úr hivatali helyiségében került
sor a tárgyalásra. Az álláspontok kis mértékben közeledtek.

Előzmények

Mintegy másfél éve vizsgálat céljára; majd kb. egy évvel ezelőtt 10
éves letétbe helyeztem egy régészek által hun korinak ( cikáda
fibulának , vagy lószerszámdísznek) meghatározott tárgyat, amelyen
szerintem a székely rovásjelekkel írt magyar nyelvű éSZAKi SAROK
felirat van (az első szó betűkkel, a második pedig egy szójellel írva). A
letéti szerződésben a Múzeum azt vállalta, hogy az állandó kiállításon
kiállítják a fibulát és egy tudományos igényű cikket is megjelentetnek
róla valamelyik tudományos folyóiratban.

A Magyar Nemzeti Múzeumban azonban a letétbe helyezett fibula
mindkét felületét durván lecsiszolták, megfosztva ezzel néhány
jellemzőjétől (a jelek biztos felismerését lehetővé tevő eredeti
körvonalaktól és a tűszerkezet maradékától). A felület elpusztítását
követően Rezi Kató Gábor főigazgatóhelyettes úr levélben arról
értesített, hogy a tárgy meghatározásának bizonytalanságai miatt
eltekintenének a szerződés teljesítésétől.

A kialakult helyzet megoldása érdekében került sor ez év szeptember
8-án a megbeszélésre, amelyen az álláspontok valamelyest
tisztázódtak és közeledtek, egyúttal körvonalazódott a továbblépés
lehetősége is, amely a tárgy pontosabb leírását, az eredeti állapot
lehetőség szerinti rekonstruálását, valamint a kiállítását és
publikálását célozza.


A tárgyalás

A Magyar Nemzeti Múzeum részéről a megbeszélésen Rezi Kató
Gábor főigazgatóhelyettes, Szenthe Gergely (a Régészeti Tár
munkatársa), Dombovári Judit restaurátor, valamint egy további
munkatárs vett részt. A letevőt (azaz e sorok íróját) Kapuvári Krisztina
ügyvéd és Deák Dezső szegedi rovásszakértő segítette.

A mintegy két órás tárgyszerű megbeszélésről mindkét fél
hangfelvételt készített, amelynek a leírása és az elhangzottak
elemzése még folyamatban van.

A Múzeum kifejtett álláspontja szerint a csiszolásnyomok még a tárgy
készítésekor (az öntés után) keletkeztek. A letétbe helyezéskor azért
nem látszottak e csiszolásnyomok, mert a finom oxidréteg eltakarta
őket. A lelet tisztításakor az oxidréteget puha bronzkefével
eltávolították, ezért váltak láthatóvá a régi csiszolásnyomok.

A tárgy hátlapján a letétbe helyezéskor megvolt "vasdudor"
elvesztését a Múzeum képviselői elismerték. A tárgy rendeltetését
illetően "egyik lehetőség"-ként elfogadták azt is, hogy - ha az olvadt
rézlemezbe nyomott vascsonk egy drótból összetekercselt kétkarú
tűszerkezet egyetlen megtámasztási pontja volt - akkor a tárgy akár
fibula is lehetett. Ez azonban a Múzeum munkatársai által bemutatott,
erőteljesebb és bronzból öntött (a tűszerkezetet rögzítő) fülekkel
rendelkező hun kori fibuláktól eltérő típust képviselne.

A letevő szerint másik lehetőségként feltehető a jelvényként való
használat is: ha például csak temetési kellék volt s a holt lélek
számára mutatta az égbe vezető utat, akkor nem volt szükség erős
kivitelre és szilárd rögzítőszerkezetre.

A lecsiszolás történetéről nem sikerült egyetértést kialakítani, ezért
további tárgyalásokra és fémvizsgálatra lehet szükség.

A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a fibula előlapján
összesen 7 elemi jel és két vízszintes vonal található (ez utóbbiak
esetleg a rováspálca széleit jelzik a letevő szerint); valamint abban is,
hogy a tárgy korszakba sorolását segítheti az írástani elemzés is.

A Múzeum képviselői elmondták, hogy vannak szakértők, akik nem
kívánták leírni és névvel is vállalni az álláspontjukat. Ezek közé
tartoztak azok, akik szerint a tárgy népvándorláskori lehet, a jelei
pedig rovásjelek.

A letevő átadta a Múzeumnak ama három kötetét, amelyekben a hun
fibula képe és leírása szerepel.


A Múzeum által átadott dokumentumok

A Múzeum átadta a letevőnek az alábbi dokumentumokat:

- Egy "Szakvélemény" című iratot, amelynek fejlécében géppel írva a
"Szenthe Gergely MNM Régészeti Tár", az alján (szintén géppel írva)
a "Vaday Andrea DSc" aláírás látható. A szerzője szerint "amennyire
a kép alapján meg lehet ítélni" a fibula anyaga öntött bronz, mindkét
oldalán nyomokban aranyozással, a jelei vésettek. A tárgy vékonyabb
részét tekinti felső résznek (ez esetben a székely jelek a fejük tetején
állnak - VG). Az előlapon és a hátlapon egyaránt reszelés nyomait
azonosítja. Az éSZAKi szónak megfelelő jeleket "rovásírás"-nak tartja,
a SAROK szójelet "V" alakú mintasorként, a lemezben megmaradt
vascsonkot pedig szegként említi. "Nincs tűtartó ill. tűszerkezet
felerősítésének nyoma, nem is lehetett rajta a felületek elemzése
alapján. A tárgy nem fibula! Keskeny szíjon lehetett, esetleg
lószerszám csüngőjeként". (A szakvélemény a lecsiszolás után
készített fénykép alapján készült, ezért nem volt látható a tűszerkezet
maradéka - VG).

- Egy Dr. Tomka Péter által kézzel aláírt, a győri Xantus János
Múzeum fejlécével ellátott, 2010. március 29-i keltezésű, vonalkóddal
és érkeztető bélyegzővel is ellátott "Szakvélemény". (Szerzője a
lecsiszolás után készített fényképek és a tárgy megtekintése után
alkotta meg a véleményét, ezért már nem láthatta a tűszerkezet
maradékát - VG.) A tárgy vastagabb részét tekinti felső résznek, ami
megfelel a székely jelek állásának. Szerinte az öntéssel készült és
vésett jelekkel ellátott "tárgy semmi esetre sem lehet hun kori
cikádafibula ... a hátlapján nincs nyoma egykori tűszerkezetnek ...
felerősítésére a merev lemez ... alján ... fúrt lyukba rozsdásodott vas
szegecs maradványa utal. ... ismeretlen rendeltetésű, korát
megbecsülni sem tudom, bár népvándorláskori keltezése kizárható ...
legfeljebb késő középkori, vagy (leginkább) újkori lehet." A SAROK
szójelet díszítmény-sornak, a betűkkel írt éSZAKi szót pedig "ügyetlen
latin betűs A K monogramnak" tartja.

- Egy fémvizsgálat két oldalas eredményét, amely szerint a tárgy
rézből készült, aranyozásnak nyoma sincs. A rézlemezbe foglalt
vascsonk-maradványt nem vizsgálták. A dokumentum 2010 július 22-
én kelt, aláírás és fejléc nélküli.

- Egy 2009. 07. 28-i dátummal ellátott négy oldalas "Műtárgy
konzerválási, restaurálási lap"-ot, amelyet Dombovári Judit
restaurátor írt alá. Az első lapon négy fénykép számára kialakított és
sorszámozott terület utolsó három helyén egy-egy fénykép látható
(mindhárom kép a fibula lecsiszolt állapotát rögzíti, a lecsiszolás előtti
kép hiányozhat).

- Fejléc, aláírás és dátum nélküli javaslat a tárgy leírására: "Egy
feltételezhetően régészeti korú tárgy értelmezési lehetőségei és
nehézségei" címmel. (A kiállítási ismertető vázlata - VG). "Sárgaréz,
öntött lemezből készült tárgy. Felületét vésett vonalak borítják ...
mindkét vége törött, sérült. Keskenyebbik végét vasszegecs
maradványa üti át. ... anyaga és formája alapján is nehezen
sorolható még évszázados pontossággal is egy-egy korszakba - az
értelmezési lehetőségek egy ilyen esetben lényegesen leszűkülnek.
... Pusztán a tárgy előlapját szemlélve alakja az első ránézésre
leginkább a hun kori úgynevezett " cikádafibulára " hasonlít. ... a
tűtartó hiánya azonban ezt nem igazolja. A tárgy egyedi ...
legvalószínűbb, hogy valamilyen díszítő veret lehetett. ... a felső,
szélesebb végén kettő vagy három írásjegy különíthető el: - A bal
szélső írásjegy erősen kopott, értelmezése bizonytalan. - A középső,
latin "A" betűre hasonlító írásjegy megegyezik a székely-magyar
rovásírás - latin írás hatására visszavezethető - "A" betűjével. - A
jobb szélső, latin "K" betűre hasonlító írásjegy Kárpát-medencei
rovásírásokban ismeretlen forma. Van olyan vélemény, mely szerint a
tárgy keskenyebbik végén található - ékalakú - rovátkák is írásjelek.
A jelek értelmezésében a legszélsőségesebb álláspontok léteznek a
székely-magyar rovásíráson alapuló türk nyelvű "ÉSZAK" feloldástól a
latin betűs "AK" monogramig. ... Rendeltetése bizonytalan,
legvalósíznűbb, hogy két szegeccsel kemény alapra erősített díszítő
veret lehetett. Míg egyes vélemények nem zárják ki népvándorláskori
keltezését - mások anyaga és az írásjegyek elemzése alapján csak a
X. század utánra tartják elfogadhatónak datálását."

- A letevő ezeken kívül kapott 10 fényképet a fibula lecsiszolt
állapotáról. Ezek mikroszkóppal készültek a fibula élének apró
sérüléseiről és a vascsonk maradékáról.


Értékelés

Az átvett dokumentumok és a rögzített hanganyag értékelése további
időt igényel. Nem kaptunk meg minden fényképet, ami a Múzeumban
készült, valamint azok névsorát sem, akik a tárgyat ott kézbe
vehették.

Néhány kérdés az eddigiek alapján is megfogalmazható:

- Mikor történt a tárgy lecsiszolása és mivel?
- Ha a sorját nem csiszolták le a készítéskor; akkor az egyébként is
sima, öntött felületét miért?
- Vasszeg, szegecs, vagy tűszerkezet maradéka látszik-e a tárgyban?
- Vésték-e, vagy poncolták a jeleket?
- Hány százalékos lehet a peremen lévő sérülés a tárgy eredeti
tömegéhez képest (lehetett-e ott egy tűszerkezet másik csapja)?
- Miért ilyen alakú a tárgy? (Ha a cikáda alak egy rovart ábrázol, vagy
"jelent"; akkor mire utalhat, mit ábrázolhat ez a tárgyforma?)
- Milyen technológiával rögzítették a rézlemezbe a vascsapot (fúrt
lyukba illesztették, vagy az olvadt fémbe nyomták bele)?
- Mire használták a tárgyat?
- Hol vannak párhuzamai az egyes technológiai jelemzőinek?
- A jelek párhuzamai milyen írásrendszerekben találhatók meg és
milyen olvasatot ad a szöveg?
- Latin hatásra keletkezett-e a székely írás "a" betűje?
- Mi a mondanivalója a tárgy egészének?
- Lehet-e egy dísz egyúttal elolvasható is; lehet-e egy szójel egyúttal
díszítő hatású is?
- Milyen tudományterületek képviselői szükségesek a tárgy
leírásához? (A régészek mellett történészek, írástörténészek,
nyelvészek, vallástörténészek, fémvizsgálati szakemberek, ötvösök és
mások segítségére is szükség lehet.)

Ha ezekre és a hasonló kérdésekre a tudomány mai szintjének
megfelelő választ tudunk adni e most induló párbeszédben, akkor
esély van a tárgy szerepének meghatározására, korszakba
sorolására és a tudomány általi hasznosítására.

A fentiek alapján több ellentmondás is válaszra vár, amely további
megbeszéléseket igényel.

Például nincs olyan álláspont, amely " a székely-magyar rovásíráson
alapuló türk nyelvű "ÉSZAK" feloldást" tartalmazná. A tárgyra ugyanis
- a Múzeumban készített leírás állításával ellentétben - magyarul van
felírva az éSZAKi szó. Ebből a kisbetűs é és i nincsenek jelölve,
hanem a székely írás szabályai szerint a kiírt SZAK betűkhöz hozzá
lehet olvasni.

Van egy szakértői megállapítás, amely szintén gyors választ kíván. A
szakvélemény szerint "A jobb szélső, latin "K" betűre hasonlító
írásjegy Kárpát-medencei rovásírásokban ismeretlen forma" lenne.
Ennek cáfolatául elegendő a Tolna-megyei római kor utáni (azaz hun-
avar kori!) súly feliratára hivatkoznom (2. ábra); de a karcagi karika
(3. ábra), vagy a Szász Tibor András által felfedezett csencsói
sarokkő is hordoz K alakú jeleket, valamint az ótürk írás ök/ük/kö/kü s
zótagjele is közel azonos formájú, de a klasszikus székely
írásemlékek egyikén, a csíkszentmártoni feliratban is előfordul (az "ö"
jeleként).

Ez a könnyen felmérhető szakértői tévedés önmagában is
nyilvánvalóvá teszi, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum egyedül nem
képes a letétbe helyezett tárgy megfelelő értékelésére, mert nem
rendelkezik megfelelő szakértőkkel, vagy azok nem kapcsolódtak be
a munkába. A megbeszélésen javasolt nemzeti és nemzetközi
együttműködés, amelynek egyik lehetséges formája egy pályázat
lehet (erről a főigazgató úr javaslata alapján a minisztérium dönthet)
alkalmas lenne a tárgy megbízható leírására, ami megnyithatja az
utat a tudományos felhasználás előtt.


Lehetséges feladatok

A remélhetőleg folytatódó párbeszédnek és együttműködésnek két
feladata lehet:

- Jegyzőkönyvet kell felvenni a megbeszélésről.

- Pontosítani kell a fenti ismertetőt (a tárgyat a Múzeum ki fogja
állítani az állandó kiállításán egy - a szakmai megfontolásoknak
megfelelő - leírással).

- Folytatni kell a tárgy lehető legjobb leírását célzó kutatásokat azon
tudományágak képviselőinek bevonásával, akik ebben segíteni
tudnak. Ennek egyik módja lehet egy pályázat kiírása, amihez ki kell
dolgozni a megválaszolandó kérdéseket és az értékelés lehetséges
szempontjait.

Szőcs Géza államtitkár úr 2010. szeptember 29-én kelt levelében azt
írta: "Örömmel hallottam, hogy az intézmény megtalálta a módját a
letétbe helyezett tárgy állandó kiállításon való bemutatásának; ily
módon teljesíteni tudják a letéti szerződésben foglaltakat, ugyanakkor
a szakmai elvárásoknak is megfelelnek. További munkájához sikert
kívánok!"

Ez a figyelem lehetőséget kínál arra, hogy a tárgy leírásában
sikeresen együttműködjünk, ugyanakkor nagy felelősséget is jelent,
amelynek meg kell felelni.