linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Csúcs.Sándor.linksite.hu
cikk előadás életrajz könyvek
kritika munkahely személyes honlap tanulmány
    rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely
cikk
Csúcs Sándor: Magyarok és finnugorok /rovásirás forrai.hu/
Csúcs Sándor: Magyarok és finnugorok /x3.hu/
Csúcs Sándor: Varga Géza: A finnugor elmélet alkonya. (ismertetés) Finnugor világ. 2006
 
előadás
Preuráli kérdések /mta.hu/
 
életrajz
Csúcs Sándor egyetemi tanár, tanszékvezető /ppke.hu/
Személyi adatlap /doktori.hu/
könyvek
A votják nyelv orosz jövevényszavai (kézirat) 1969.
A votják nyelv tatár jövevényszavai (disszertáció, kézirat) 1982.
Chrestomathia Votiacica 1990.
Die tatarischen Lehnwörter des Wotjakischen Budapest 1990. 306 Seiten
Statistik der uralischen Lautentsprechungen 1991.
Unkari lyhyesti 1996.
kritika
A nyelvtudomány megtermékenyült /tudós.virtus/
Csúcs Sándor kalandja az írástörténettel /tudós.virtus/
Körön kívülről /virtus.hu/
 
munkahely
Nyelvtudományi Intézet /nytud.hu/
 
személyes honlap
Csúcs Sándor honlapja /nytud.hu/
 
tanulmány
A magyar szókészlet finnugor elemeinek statisztikája. 1982.
A votják nyelv a 18. században. 1984.
A votják nyelvtörténet korszakai. 1983.
Die wotjakische Sprache. The Uralic Languages. 1988.
Egy 18. századi votják nyelvemlék. 1983.
Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Wotjakischen. 1984.
Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Wotjakischen. 1985.
Morphonologie des wotjakischen Verbs. 1987.
Munkácsi Bernát és a votják nyelv. 1991.
Munkácsi votják szógyűjtése. 1988.
To the History of Votyak Vocabulary. 1985.
Zur etymologischen Statistik des Wotjakischen. 1986.
Zur finnisch-ugrischen Vokalismusforschung. 1988.
Zur Geschichte des wotjakischen Wortschatzes. 1984.
rokon lapok
Erdélyi István /linksite.hu/
Kiszely István /linksite.hu/
Sipőcz Katalin /linksite.hu/
Vásáry István /linksite.hu/
konkurrens lapok
 
 
a lap leírása:
... a magyar nyelv finnugor eredetét valló elmélet nem előre kitervelt manipuláció eredménye (amint azt Keletre magyar, avagy hogyan nyerjük vissza illúzióinkat? - Kun áldozat c. cikkében Végh Alpár Sándor írja, MN 2004. II. 14. - a szerk.). Annál kevésbé, mivel ezt az elméletet nem Hunfalvy (Pál) és Budenz (József) találta ki. Nyelvünk finnugor rokonságát tudományos módszerekkel a magyar nemesi családból származó (tehát nem a szepességi szász Hunfalvy és a német származású Budenz - a szerk.) jezsuita szerzetes, matematikus és csillagász, Sajnovics János és egy erdélyi orvos, Gyarmathy Sámule bizonyította be 1770-ben, illetve 1791-ben megjelent művében. Aligha valószínű, hogy őket is "osztrák hátszél" hajtotta volna. Mint ahogy a fiatalon meghalt Reguly Antalt sem, aki az 1840-es évek elején a magyarok közül elsőként járt az oroszországi finnugor népek között, hogy anyagot gyűjtsön a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. Arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy a Habsburgokat vagy az osztrák hivatalnokokat a legcsekélyebb mértékben érdekelte volna a magyarok eredete. Úgy gondolom, az ő szemükben a magyarok éppolyan barbárok voltak, mint a törökök vagy a vogulok. Mit érdekelte volna őket, hogy az egyik barbár nép melyik másik barbár néppel rokon? A Budenz-Vámbéry vitában nem azért győzött Budenz, mert "agresszíven vitázott, és bécsi egyetértéssel finnugor tanszéket alapított az egyetemen", hanem mert neki volt igaza. Erről bárki meggyőződhet, aki végigolvassa a vita anyagát. Azt gondolom, hogy (a zsidó származású - a szerk. megj.) Vámbéry személyes okokból lett a magyar-török rokonság szenvedélyes híve. Sokáig baráti viszonyban volt Budenzcel, de megsértődött Budenznek egy bírálata miatt, amelyben az szemére vetette, hogy pontatlanul idézi, illetve részben meghamisítja a török adatokat. Végső soron ez a sértődöttség okozhatta, hogy Vámbéry a Budenzével szöges ellentétben álló elmélet hirdetője lett.
(...)
Nem értem, soha nem is értettem, miért értékesebb nemzeti öntudatunk számára a török rokonság, mint a finnugor.

***

Nem csekély aggodalommal töltik el az embert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorának, Csúcs Sándornak szavai is, aki a mind a Hunfalvy, Budenz, mind a Sajnovitcs, Gyarmathy kettőst, mind Reguly Antalt illetően elképesztő tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot. De nem sokkal magasabb színvonalú a génkutatásról írott néhány mondata sem. Mindez nem volna olyan nagy baj, ha nem ilyen oktatásban részesülnének az ott tanuló fiaink és leányaink.

Csúcs Sándor tanár úr azt írja, hogy "nyelvünk finnugor rokonságát tudományos módszerekkel... Sajnovics János és Gyarmathy Sámuel bizonyította be (sic!) 1770- ben, illetve 1791 ben".

Több mint meglepő, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jeles tanára ilyen mondatot le mer írni, mivel J E. Fischer 1768-ban megjelent Sibirische Geschichte című könyvében mutatta ki először a magyarral rokon nyelveket, s az ő szójegyzéke alapján fejtette ki téziseit A. L. Schlözer 1770-ben (Probe russischer Annalen) és 1771-ben (Allgemeine nordische Geschichte), s ugyancsak Schlözer vette rá Hell Miksát, ő pedig Sajnovics Jánost, majd később hasonlóképpen Gyarmathy Sámuelt is Schlözer noszogatta a finnugor nyelvek összehasonlító tanulmányozására. Hell Miksa Erasmus Frölich, Johannes Scheffer és Joseph Franz útmutatásait követte, s így Magyarországon lényegében ő indította el a magyar-finn rokonítást (Nyelvtudományi Közlemények, 85/1983, 297-303). Ezek tények. Arról nem is szólva, hogy Sajnovics János a mai finnugristák által súlyosan elítélt szóhasonlítgatások révén jutott (sokszor elképesztő) következtetésekre.