linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Drábik.János.linksite.hu
bolsevikok életrajz fórum írások
kamatkapitalizmus Kennedy könyv Magyarország
Második világháború pénzügyek személyes honlap video
világrend   rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely
bolsevikok
A Wall Street és a bolsevikok /oszk.hu/
Oroszország a világoligarchia uralma alatt /oszk.hu/
életrajz
Életrajz /oszk.hu/
 
fórum
Drábik János: Uzsoracivilizáció /index.hu/
 
írások
Dr. Drábik János írásai /oszk.hu/
 
kamatkapitalizmus
A kamatkapitalizmus és a szervezett pénzhatalom /oszk.hu/
Van-e kiút a kamatkapitalizmusból? /oszk.hu/
Kennedy
1. Miért kellett meghalnia Kennedy elnöknek? /oszk.hu/
2. Miért kellett meghalnia Kennedynek? /oszk.hu/
könyv
Könyvek /magyar menedék.com/
 
Magyarország
A magyar demokratúra /oszk.hu/
Kié legyen a magyar föld? /oszk.hu/
Kossuth és a független magyar pénzrendszer /oszk.hu/
Magyarország folyamatos fosztogatása /oszk.hu/
Második világháború
Ki felelős valójában a második világháború kirobbantásáért? /oszk.hu/
 
pénzügyek
A pénzoligarchia és a központi bankok /oszk.hu/
Az inflációmentes pénzkibocsátás és hitelnyújtás /oszk.hu/
személyes honlap
Drábik János /drábik jános.com/
 
video
A 25 milliárd dolláros IMF-hitel nem is létezik /indavideo.hu/
Videók /drábik jános.com/
világrend
Az illuminátusok szép új világa /oszk.hu/
Milyen lesz az új világrend? /oszk.hu/
Novus ordo seclorum - Az új világrend /oszk.hu/
 
rokon lapok
Bencsik András /linksite.hu/
Benkő Loránd /linksite.hu/
Erdélyi István /linksite.hu/
Götz László /linksite.hu/
Horváth Iván /linksite.hu/
Kiszely István /linksite.hu/
Kozmács István /linksite.hu/
Mandics György /linksite.hu/
Monok István /linksite.hu/
Őrség
Sipőcz Katalin /linksite.hu/
Szent Korona
Székely rovásírás
Szőcs Géza /linksite.hu/
Varga Csaba /linksite.hu/
Varga Géza /linksite.hu/
Vásáry István /linksite.hu/
 
konkurrens lapok
 
 
a lap leírása:
Kié legyen a magyar föld?

A szociálliberális koalíció egyik legveszélyesebb ténykedése volt az a sietség, amivel a magyar társadalmat kész helyzet elé akarta állítani a földtulajdon kérdésében. Magyarország gazdasági-pénzügyi erőforrásai már hosszabb ideje külföldre áramlanak - ugyanis évek óta jelentősen több pénz megy ki az országból adósságszolgálat és profit formájában, mint amennyi bármilyen címen, együttesen ide érkezik -, de a földtulajdon még döntően magyar kézben van. Ha résen leszünk, akkor meg is maradhat ebben a kézben. A dán kikötések az Európai Unióval szemben - miszerint Dánia megtartja saját nemzeti valutáját és központi bankját, valamint legértékesebb földterületeit dán tulajdonban - jól példázzák, hogy nem kell feltétlenül külföldi tulajdonba adni a magyar termőföldet sem az Európai Unióhoz tartozás fejében. Ennek az ellenkezőjét állítani tudatos megtévesztés.

A magyar társadalom problémáinak a megoldását hosszútávon az emberközpontú társadalomra való áttérés jelentené. Ehhez azonban olyan pénzügyi reformra van szükség, amely megakadályozza, hogy a pénzvagyon tulajdonosai a hitelpénz, a bankrendszer és a pénzpiac segítségével egyre nagyobb mértékben elszívják az erőforrásokat a termelő- és szolgáltató szektortól. Ebből a helyzetből csak a kamatmentes finanszírozás történelmileg bevált módszereivel lehetne kikerülni. Ilyen módszereket az új kormány azonnal igénybe vehetne, mert a konkrét gazdasági programokhoz kötött állami pénzkibocsátás - minden ellenkező állítással szemben - nem okoz inflációt. A jelenlegi pénzmonopol rendszerrel szemben a valódi piacgazdaságot az jelentené, ha csak értékelőállitó tevékenységgel lehetne pénzjövedelemre szert tenni. Ezzel szemben ma a társadalom legfontosabb emberei nem az értéket előállító vállalkozók és dolgozók, hanem a spekulánsok, akik semmilyen értéket nem állítanak elő, viszont egyre nagyobb arányban veszik el az értékelőállítóktól munkájuk eredményét.

Fennáll a veszély azonban, hogy a kamatmentes finanszírozásra áttérés esetén a spekulációs pénzvagyon a földbirtokba menekülne és az elveszített kamatokért a földjáradékkal igyekezne kárpótolnia magát. Ezért már most érdemes elgondolkodni azon, hogy miként lehetne a földjáradékot bezsebelő ingatlanspekulációt korlátozni. A gazdaságtörténet ismert ténye, hogy mindig több földet vásároltak akkor, amikor alacsony volt a kamat. Mivel a pénzhez hasonlóan a föld is életbevágó fontosságú minden ember számára, ezért bármit teszünk, szükségképpen használnunk kell a földet. Az élet éppen úgy elképzelhetetlen a föld nélkül, mint levegő vagy víz nélkül. A földnek ezért mindig az emberek közösségéhez kell tartoznia. Ez a közösség aztán haszonbérletbe adhatja azoknak, akik azt megművelik, hasznosítják. Számos európai országban ez volt a gyakorlat egészen addig, amíg a római jog bevezetésével nem tértek át a földmagántulajdonra a középkor végén. Magyarországon, pl. a székelyeknél mindvégig fennállott a közösségi földhasználat.

Századunkban alapvetően két földhasználati rendszert alkalmaztak. A szocialistának nevezett országokban az állami tulajdonlás és földhasználat különböző változatai és fokozatai érvényesültek, míg a kapitalista rendszerű országokban a föld magántulajdona és használata a gyakorlat a mai napig. A reálszocialista közösségi földhasználat, akár állami gazdasági, akár kolhoztípusú szövetkezeti formáját nézzük, sokkal kevésbé bizonyult hatékonynak, mint a föld magánhasználata. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire különböző volt a háztáji földek és a szövetkezeti földek termésátlaga a háztáji művelés javára, mivel ez utóbbiban érvényesült a magánérdek és a személyes felelősség.

A föld hasznosításának legelőnyösebb változata

Éppen ezért az Európai Unióban és Magyarországon is a legelőnyösebb megoldásnak a magánhasználat és a közösségi tulajdonlás összekapcsolása látszik. Ez egyszerre segítené az egyéni törekvések kibontakozását és a szociális igazságosság érvényesülését. Egy ilyen kombinált földhasználat bevezetése azonban komoly akadályokba ütközik. A mai földbirtokosok - legalábbis a demokratikus országokban - földjüket vagy vásárolták, vagy törvényesen örökölték. Éppen ezért igazságosan csak törvényes kisajátítás útján és megfelelő összegű kártérítés fizetése ellenében lehet a jogállamnak megfelelő új helyzetet kialakítani. Az Európai Unióban az egyes községek nem képesek az új földhasználati formának a kialakítására pótlólagos pénzeszközök biztosítása nélkül. Ezt a pénzt úgy is elő lehetne teremteni, hogy valamennyi földre az értéke 3 százalékának megfelelő ingatlanadót vetnének ki. Ez Magyarország esetében azt jelentené, hogy az önkormányzatok ebből az összegből felvásárolnák a területükön található eladásra kínált földingatlanokat évről-évre. Ilyen módon 33 év leforgása alatt az önkormányzatok a teljes földterület tulajdonosai lehetnének. Az így köztulajdonba került földet aztán haszonbérletbe adhatnák magántermelőknek. Egy másik megoldásnak kívánkozik az, hogy a 3 százalékos értékadó helyett a tulajdonosok kötelezettséget vállalnának arra, hogy 33 év elteltével ingatlanukat eladják az önkormányzatnak. Ezután is művelhetnék földjeiket, de már nem mint tulajdonosok, hanem mint haszonbérlők és a föld mindenkori piaci értékéhez igazodó földhasználati díjat kellene fizetniük az önkormányzatnak. A túlmenően a haszonbérleti díjat meghatározott idő elteltével rendszeresen hozzá kellene igazítani a föld aktuális forgalmi értékéhez. Enélkül a kiigazítások nélkül újból munkanélküli jövedelemhez juthatnának azok, akik földjüket egy korábbi időpontban vették haszonbérletbe és ezért kisebb összegű haszonbért kötelesek fizetni. További lehetőség lenne, hogy a bérleti díjak megállapításánál az önkormányzat figyelembe vegye a szociális és a környezetvédelmi szempontokat.

Egy ilyen reform azonnal véget vetne a föld- és telekspekulációnak, mivel a nem hasznosított földtulajdon az ingatlanok árának csökkenése miatt azonnal eladásra kerülne a várható veszteségek elkerülése végett. Minél több ingatlan kerülne piacra, annál inkább esnének az árak. Ez pedig egyre több földművelő magyar embernek nyújtana lehetőséget arra, hogy gazdálkodjon. Ez a megoldás a többi szegény ország lakói számára is fontos lenne, mert jelentősen növelhetné az élelmiszertermelést. A haszonbérlők ugyanazokat a jogokat élveznék, mint a jelenlegiek. Vagyis beépíthetnék a bérelt területeket a helyi előírásoknak megfelelően, továbbá eladhatnák vagy utódaikra hagyhatnák azokat, harmadik személynek bérbe adhatnák egészen addig, amíg a haszonbérleti díjat megfizetik. A haszonbérlethez nyilvános árverésen lehetne hozzájutni. Egy ilyen megoldás hosszútávon igen nagy pénzterhet venne le a munkát végzők válláról, mert végső soron mindig ők fizetik meg az ingatlanspekulánsok nyereségeit. A felvázolt megoldással fel lehetne számolni a pénz- és ingatlanspekulációt. Ugyanakkor nem sértené a jelenlegi rendszer haszonélvezőinek sem a legitim érdekeit. Mégis lehetővé tenné egy olyan rendszer kialakítását, amelyben többé már nem élvez egy elenyésző kisebbség aránytalan előnyöket a többség költségére és kárára. Nem kétséges, hogy az itt vázolt földreform széleskörű ellenállásba ütközik. Ez azonban nem változtat azon, hogy keresni kell a konkrét megoldásokat, amelyek a földhasználat tekintetében is kivezetnék a magyarokat az uzsoracivilizáció zsákutcájából. Bármely megoldás elfogadható, amely felszámolja az ingatlanspekulációt, és igazságosan osztja el a magyar földből - az egész nemzet közös tulajdonából - származó hasznot. Magyarország kezdeményező lehetne ezen a téren. Nem a hibásnak bizonyult külföldi megoldásokat kell erőltetni, hanem megtalálni a szabad földművelő magyar polgárok Kertmagyarországának saját útját.

Milyen adóreformra lenne szükség?

Ökológusok becslése szerint a világgazdaság termelésének mintegy a fele környezeti hatásait tekintve veszélyesnek minősíthető. Egy valódi pénzreform és földreform fokozatosan enyhítene a gazdasági növekedés kényszerén, de a természeti környezet könnyelmű és felelőtlen rombolását nem szüntetné meg. Ezért két irányban is módosítani kellene az adórendszeren az Európai Unióban és Magyarországon is. Egyrészt a jövedelem adóztatása helyett a termékeket kellene megadóztatni. Másrészt a termékek ökológiai költségeit bele kellene számítani a termékek adójába. A kamatmechanizmus jelenlegi kényszere az emberi szükségletektől elszakadt felesleges termelést is ráerőltet a gazdaságra. Ez a lényegében értelmetlen kényszertermelés pótolhatatlan természeti forrásokat pusztít el. Noha Magyarországon jelenleg nincs megfizetve a munkaerő, sőt jelenleg a magyar bérek a legalacsonyabbak még lengyel, cseh, horvát és szlovén összehasonlításban is, ennek ellenére a multik által bevezetett és a drágává vált emberi munkaerőt kiküszöbölő modern technológiák hazánkban is egyre inkább megterhelik a természeti környezetet. Ha a környezeti ártalmak és az említett pótolhatatlan erőforrások a jelenleginél jobban meg lesznek adóztatva, akkor a termékek árai emelkedni fognak. Ennek következtében egy bizonyos ponton már nem lesz kifizetődő erőltetni a modern és még modernebb, igen költséges technológiák bevezetését. A különböző tényezők együttes hatásának az eredményeként az is elképzelhető, hogy ismét olcsóbb lesz az élő munkaerő alkalmazása még a legfejlettebb országokban is. Az Európai Unió országaiban a társadalom ma kétszer is fizet, ha valaki egy modern gép beállításával elveszíti a munkahelyét. Egyrészt le kell mondania a dolgozó által fizetett jövedelmi adóról, mivel a gépekből származó jövedelem nincs a munkásokéhoz hasonló módon adóztatva, másrészt munkanélküli segélyt kell folyósítania az elbocsátottak számára. A jövedelmi adó és a szociális járulék fizetése alóli kibúvás egyik legeredményesebb módja így a fekete munka igénybevétele lett. Ezért nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió országaiban is igen tetemes a feketegazdaság részaránya. Ha nem lenne jövedelmi adó, akkor az árnyékgazdaságra már nem lenne szükség, és ez a rejtett gazdaság is hozzájárulhatna a nemzetgazdaság egésze teljesítményének a növeléséhez.

Egy ilyen adóreform esetében nem csökkenne az életszínvonal, mert a termékek árának az emelkedését ellensúlyozná az adómentes jövedelem nagyobb vásárlóereje. Ez elvezethet egy környezetvédelmi szempontból sokkal ésszerűbb fogyasztói magatartáshoz. Ezeket a változtatásokat ma már nem lehet az egyes nemzetgazdaságok szintjén kielégítően végrehajtani. Ha megdrágul a természeti környezet megterhelése, akkor a szegényebb országok fokozottan ki lesznek téve a környezetszennyezés exportjának a fejlett ipari országok részéről. Egy pénz- és földreformmal egybekötött adóreform számos környezetvédelmi probléma megoldását is elősegíthetné. Csak e három reform kombinációja vezethet el optimális megoldáshoz. Így lehetne véget vetni a pénzvagyon természetellenes növekedésének, a szegénység további fokozódásának, a jelenleg elkerülhetetlennek látszó gazdasági és társadalmi összeomlásnak. Mind az emberiség, mind a természet csak akkor lélegezhet fel, ha ki tudja szabadítani magát a rátelepült uzsoracivilizációból.

Van alternatíva

Ehhez az első lépés tudni, hogy van alternatíva. A második lépés már sokkal nehezebb. Le kell küzdeni azok ellenállását, akiknek nem érdeke, hogy a pénzközpontú kamatszedő civilizációt egy természetes gazdasági renden nyugvó emberközpontú új világrend váltsa fel. A jelenlegi rendszer haszonélvezői ezért követnek el mindent, pl. A kamat- és inflációmentes pénzrendszert kidolgozó Silvio Gesell nézeteinek az elhallgatása érdekében is. Winston Churchill mondotta a Harvard Egyetemen 1943-ban: "sokkal kifizetődőbb annak az ellenőrzése, hogy mit gondoljanak az emberek, mint országokat elfoglalni, és lakóikat kizsákmányolni. A jövő birodalmai az emberi agyat ellenőrző birodalmak lesznek."

Magyarországon ma kettőshatalom van. Az egyik az egyre gyengülő szervezett közhatalom, amely még formálisan demokratikus ellenőrzés alatt van, és amelynek központi intézményei a parlament és a kormány. A másik az egyre erősödő szervezett magánhatalom, amely elsősorban a jelenlegi pénzrendszernek köszönheti létét, amelynek központi intézménye a de facto privatizált félállami jegybank, és amely nem áll többé a társadalom demokratikus kontrollja alatt. Hogy a jelenlegi alibi demokráciában mennyire nem számít a választópolgárok akarata és mennyire könnyű félretolni még a formálisan biztosított népszavazás jogát is, arra jó példa a termőföld tulajdon-szerzéssel kapcsolatos, több mint 300 ezer aláírással támogatott népszavazási kezdeményezés elutasítása a szociál-liberális többségű parlament által. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a sorsa annak a kifogásnak, amelyet az MDF négy képviselője március 13-án nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és amelyben a képviselők azt kérik a testülettől, hogy semmisítse meg az elutasítást tartalmazó parlamenti határozatot és kötelezze az Országgyűlést új eljárás lefolytatására. Az 1998. májusi választások nem kis tétje volt, hogy kié legyen a magyar föld. Nem lehetett kétségünk afelől, hogyha a szociál-liberális koalíció marad kormányon, akkor a magyar föld hozadéka is a pénzvagyon külföldi és belföldi tulajdonosainak a profitját fogja gyarapítani és a magyar földművelő csak kizsákmányolt bérmunkás lesz saját hazájában.

München, 1997

Nemzetőr