látogatók(10282, 0) | linkajánló | lapszerkesztés | kapcsolat | lapfórum | bejelentkezés | |||||
hunok.linksite.hu |
INGYENES HIRDETÉS 1. számú hely INGYENES HIRDETÉS 3. számú hely INGYENES HIRDETÉS 5. számú hely INGYENES HIRDETÉS 7. számú hely |
INGYENES HIRDETÉS 4. számú hely |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
adatbázis |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hunok /kiszely.hu/ |
Hunok /wikipedia/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ázsiai hunok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hunok és az ősi mongol állam Az aluhajdengi hun jelvény /virtus.hu/ Az aluhajdengi hun korona ligatúrája /virtus.hu/ |
Hsziungnuk /wikipedia/ Hunok Dél-Kínában /szek-helyek.ro/ Ordoszi vadászmezők /szek-helyek.ro/ |
Ucsiraltu: A hun nyelv szavai /tudós.virtus/ Xiongnu (angol) /wikipedia/   |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
bp-i hun jelvény |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/ A budapesti hun jelvény rovásfelirata |
A hun fibula feldolgozásának állása a Magyar Nemzeti Múzeumban A hun fibula pihen a raktárban, a közönség nem látja, senki sem ír róla tanulmányt Múzeumba került a székely betűs magyar szöveget hordozó hun fibula |
Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének?     |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
európai hunok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/ Atilla /wikipedia/ Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/ |
Balambér (Velemér neve) /tudós.virtus.hu/ Buda (Arany János: Buda halála) Hun törzsek a Kárpátokban /szék-helyek.ro/ |
Kurszk hun kincsei /szék-helyek.ro/     |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
heftaliták |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma |
Heftaliták /wikipedia/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hun jelkincs |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/ A hun zászló továbbélése A székely írás K alakú ö betűje |
Az alucsajdengi hun jelvény /virtus.hu/ Az alucsajdengi hun korona ligatúrája Hun, avar és honfoglaláskori írásemlékek /tudós.virtus/ |
Hun kori jelképek a tusnádi Vártetőn Mi volt előbb: a kínai, vagy a hun-székely írás?   |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hun nyelv |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/ A hunok nyelve /kincsesláda.hu/ |
Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/ Balambér (Velemér neve) /tudós.virtus.hu/ |
Hun nyelv /wikipedia/ Ucsiraltu: A hun nyelv szavai /tudós.virtus.hu/ |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hun személyiségek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atilla /wikipedia/ Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/ |
Balambér (Velemér neve) /tudós.virtus.hu/ Buda (Arany János: Buda halála) |
    |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hun szokások |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vendégvárás hun módra |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hun tárgyak |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Szent Korona és az alucsajdengi hun korona összehasonlítása A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma |
Az aluhajdengi hun jelvény /virtus.hu/ Az aluhajdengi hun korona ligatúrája /virtus.hu/ |
Budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/   |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hun történet |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csornai Katalin a hun történet kínai forrásairól (1) Egyetértünk Bakró-Nagy Marianne-nal a magyarság vándorlásának térképét illetően Heftaliták /wikipedia/ |
Hsziungnuk /wikipedia/ Katalaunumi (mauriacumi) csata (olasz) Magyar uralkodók Attila és Árpád között |
Magyarok, szavárdok, hunok a 2. századi Szarmáciában?     |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hun vallás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hunok csatája /tudós.virtus/ |
Marácz László - Obrusánszky Borbála: A szkíta népek hitvilága |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hunok és vikingek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hun szigeti expedíció |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
kritika |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csornai Katalin a hun történet kínai forrásairól (1) Horváth Izabella Sze-ma Csien-ről, a Si Csi-ről és a kínai történelemírásról /tudós.virtus/ |
Marácz Obrusánszky: A hunok öröksége (könyismertetés) Előszó Obrusánszky Borbála: A magyar társadalomszervezet keleti gyökerei |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
temetkezés |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egy hun nemes sírja |
Vallanak a hun királysírok |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
utódnépek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feltáruló tibeti királyság /barikád.hu/ |
Jünnan hun kapcsolatai |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
rokon lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Avarok /linksite.hu/ Írástudomány /linksite.hu/ Magyar őstörténet /linksite.hu/ Magyar ősvallás /linksite.hu/ Magyar régészet /linksite.hu/ |
Néprajz /linksite.hu/ Nyelvészet /linksite.hu/ Őrség /linksite.hu/ Szent Korona /linksite.hu/ Székely rovásírás /linksite.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
konkurrens lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hun /lap.hu/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
a lap leírása: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Onogesisus név magyarázata Onogesisus a hun csapatok vezére volt Attila idejében. A nevét elemezve többet tudunk mondani a hunok nyelvéről és a finnugrista blöff megalapozatlanságáról. A tudományos alapokat nélkülöző finnugrizmus legfőbb törekvése a krónikáinkban olvasható hun-magyar azonosság tagadása. A hun történet egyik név szerint ismert szereplőjét, Onogesiust is idegennek - azaz nem hunnak és nem magyarnak - tartják többnyire. Onogesius a hun csapatok fővezére volt Attila idejében. Nevének megértését segíti, hogy a személyneve egyúttal a méltóságát is jelölhette, mert a korabeli feljegyzésekben (a hun utód népeknél) ez a gyakorlat előfordul. Például Zabergán nevében a szabír kán kifejezés rejtőzik; s a Csaba királyfi, vagy a Kuber nevet is a szabír nép vezetői kapták. Bóna István régész azon az alapon tartotta őt görög-latin(?!) származásúnak, hogy Onogesius kőből építtetett magának fürdőt. Ezen az épületes finnugrista okoskodáson azáltal kaparhatjuk meg a mázt, ha megvizsgáljuk az Onogesius név elemeit és azok jelentését. Az összetett szó us végződése nyilvánvalóan nem tartozik az eredeti hun névhez, csupán a hun méltóságnevet feljegyző Priskos rétor tudós hozzátoldása lehet. A hun név tehát csak Onogési, vagy ehhez hasonló alakú lehetett. A név első (ono) eleme a hun népnév változata, amivel a hun utód onogurok (hun ogurok) nevében is találkozunk. Ez a népnév a magyar hím és kan (valamint a -kány, vö: párkány, stb!) szavak rokona, eredetileg "férfi/ember", esetleg "kiemelkedés" jelentésű volt. A gesi utótag megfejtése jelenti a nagyobb feladatot, de ez sem megoldhatatlan. Értelmét az Őrségben, a veleméri Both Pál szomszédomtól hallott gyű tájszó segít megvilágítani. Pali bátyám a "fa gyűje" kifejezést használta s ez alatt a fatörzs belső, vaskeménységű, gyantával átitatott, időjárásnak és szúnak jobban ellenálló részét értette. A köznyelvben használt szavaink közül véle rokon lehet a gyökér és a gyök szavunk is. Az így megtalált gyű/gyö szógyök tehát az eredetit, a keményet és a központit jelölheti. A szemantikai kapcsolat nyilvánvaló, hiszen a hadseregeken belül is az arcvonal központi részén volt azon vezérek tartózkodási helye; akik a legkeményebb küzdelmekre voltak képesek; akik az egész hadjárat kezdeményezői, irányítói voltak; s akiknek a hozzáértése és ereje a győzelmet is garantálhatta. Azaz Onogesius nevének második szava a győző, győztes, győzelem szavak tövével is rokonságban lehet. Kitűnő szó a hun vezér méltóságnevéhez. Mai nyelvünkben a királyaink által viselt Géza név őrzi e méltóságnév emlékét (hasonló lehet ehhez a Béla és a Gyula nevek szerepe is, amelyek szintén korai méltóságneveink maradékai lehetnek). Az Onogesius név tehát mai magyarsággal Hungyőző (Hungéza) értelmű. A név megértéséhez nincs szükségünk szótárra, különösen idegen nyelvűekre nincs. Ami azzal a következménnyel jár, hogy eggyel több okkal feltételezhetjük a hunok magyar nyelvűségét. A hunok nyilván azért nevezték el magyar szavakkal az egyik legfontosabb méltóságukat (a fővezért), mert magyarul beszéltek s ez tűnt számukra kézenfekvőnek. Azt talán mondanunk sem kell, hogy Onogesius neve akkor is magyar, ha - a későbbi finnugrista prekoncepciókra mit sem adva - kőből készített magának fürdőépületet. S megkockáztathatjuk, hogy ezen az sem változtatna semmit (az épeszű - azaz nem finnugrista - emberek táborában) ha a régészek egy bidét is kiásnának Onogesius egyelőre meg sem talált fürdőjének romjai között. Töredékes adatok a király szó párhuzamainak előfordulásairól Obrusánszky Borbála írja: Nagyon nehéz korai adatokkal szolgálni a király szóval kapcsolatban. A szkítákkal foglalkozó antik források tudnak ugyan „királyi” nemzetségről, de sajnos ezt a fontos szót nem szkíta, hanem görög nyelven jegyezték fel (baszileusz). Később éppen a volt szkíta területeken feltűnő népek, a mai ukránok és oroszok korolnak hívják a cárnál alacsonyabb rangú uralkodót, a balkáni térségben, a szkíták és hunok elszlávosodott utódainál, a horvátok és a bolgárok král alakban van jelen. Egyedül a középkori krími tatárok uralkodói dinasztiája őrzött meg egy ősi alakot, ők Girajnak vagy Girejnek nevezték uralkodóik nemzetségét. A magyarok már azelőtt használták a király szót, mielőtt Árpádék a Kárpát-medencébe érkeztek volna. Metód püspök, az ortodox hit jeles missziónáriusa 882 körül az Al-Dunánál meglátogatja a magyarokat és a szent életű embert a király fogadja. A 10. században, jóval Szent István trónra lépése előtt is megjelenik a király szó a külföldi forrásokban, sajnos, nem eredeti alakban, hanem latin fordításban (rex). I. Ottó már Taksonyt, vagyis Szent István nagyapját is rexnek emlegeti, majd Nagy Ottó is így nevezte Gézát 972-ben. Hun eredetű lenne a király szavunk? Ucsiraltu, a Belső-Mongol Egyetem nyelvésze a nemrégen lezajlott kovásznai konferencián a hun királyi nemzetségről tartott előadást. A korabeli kínai forrásokban, így például a Han-dinasztia történetében szereplő Kia Luan-ti nemzetségnév egykori olvasata kiaria(n) lehetett, a későbbi Csou-su krónika pedig kerej-kirejnek emlegeti a hunok legkiválóbb nemzetségét. A mongol nyelvész a mongol birodalom előtti ősi törzsszövetségnek, a kereiteknek a nevét ebben vélte felfedezni. Miután Ucsiraltu a konferencián meghallotta azt, hogy a hun-utód magyaroknál is létezik a király szó, azt i beleillesztette megfejtései közé. Szerinte az Európába érkező hunok már nem nemzetségnévként, hanem méltóságnévként használták a királyt. A keleti, hun eredet mellett szól az, hogy a király, korol és král alakok,avagy a király változatai csak azokon a térségekben találhatók meg, amelyet egykoron a hunok és hun-rokon népek birtokoltak. |