INGYENES
HIRDETÉS
1. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
3. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
5. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
7. számú hely
INGYENES
HIRDETÉS
4. számú hely
Az aluhajdengi hun jelvény /virtus.hu/
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája /virtus.hu/
Hunok Dél-Kínában /szek-helyek.ro/
Ordoszi vadászmezők /szek-helyek.ro/
Xiongnu (angol) /wikipedia/
A budapesti hun jelvény /hunjelveny.uw.hu/
A budapesti hun jelvény rovásfelirata
A hun fibula pihen a raktárban, a közönség nem látja, senki sem ír róla tanulmányt
Múzeumba került a székely betűs magyar szöveget hordozó hun fibula
Atilla /wikipedia/
Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/
Buda (Arany János: Buda halála)
Hun törzsek a Kárpátokban /szék-helyek.ro/
A hun zászló továbbélése
A székely írás K alakú ö betűje
Az alucsajdengi hun korona ligatúrája
Hun, avar és honfoglaláskori írásemlékek /tudós.virtus/
Mi volt előbb: a kínai, vagy a hun-székely írás?
A hunok nyelve /kincsesláda.hu/
Balambér (Velemér neve) /tudós.virtus.hu/
Ucsiraltu: A hun nyelv szavai /tudós.virtus.hu/
Az Onogesius név magyarázata /virtus.hu/
Buda (Arany János: Buda halála)
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája /virtus.hu/
Egyetértünk Bakró-Nagy Marianne-nal a magyarság vándorlásának térképét illetően
Heftaliták /wikipedia/
Katalaunumi (mauriacumi) csata (olasz)
Magyar uralkodók Attila és Árpád között
Horváth Izabella Sze-ma Csien-ről, a Si Csi-ről és a kínai történelemírásról /tudós.virtus/
Obrusánszky Borbála: A magyar társadalomszervezet keleti gyökerei
Írástudomány /linksite.hu/
Magyar őstörténet /linksite.hu/
Magyar ősvallás /linksite.hu/
Magyar régészet /linksite.hu/
Nyelvészet /linksite.hu/
Őrség /linksite.hu/
Szent Korona /linksite.hu/
Székely rovásírás /linksite.hu/
Onogesisus a hun csapatok vezére volt Attila idejében. A nevét elemezve többet tudunk mondani a hunok nyelvéről és a finnugrista blöff megalapozatlanságáról.
A tudományos alapokat nélkülöző finnugrizmus legfőbb törekvése a krónikáinkban olvasható hun-magyar azonosság tagadása. A hun történet egyik név szerint ismert szereplőjét, Onogesiust is idegennek - azaz nem hunnak és nem magyarnak - tartják többnyire.
Onogesius a hun csapatok fővezére volt Attila idejében. Nevének megértését segíti, hogy a személyneve egyúttal a méltóságát is jelölhette, mert a korabeli feljegyzésekben (a hun utód népeknél) ez a gyakorlat előfordul. Például Zabergán nevében a szabír kán kifejezés rejtőzik; s a Csaba királyfi, vagy a Kuber nevet is a szabír nép vezetői kapták.
Bóna István régész azon az alapon tartotta őt görög-latin(?!) származásúnak, hogy Onogesius kőből építtetett magának fürdőt. Ezen az épületes finnugrista okoskodáson azáltal kaparhatjuk meg a mázt, ha megvizsgáljuk az Onogesius név elemeit és azok jelentését.
Az összetett szó us végződése nyilvánvalóan nem tartozik az eredeti hun névhez, csupán a hun méltóságnevet feljegyző Priskos rétor tudós hozzátoldása lehet. A hun név tehát csak Onogési, vagy ehhez hasonló alakú lehetett.
A név első (ono) eleme a hun népnév változata, amivel a hun utód onogurok (hun ogurok) nevében is találkozunk. Ez a népnév a magyar hím és kan (valamint a -kány, vö: párkány, stb!) szavak rokona, eredetileg "férfi/ember", esetleg "kiemelkedés" jelentésű volt.
A gesi utótag megfejtése jelenti a nagyobb feladatot, de ez sem megoldhatatlan. Értelmét az Őrségben, a veleméri Both Pál szomszédomtól hallott gyű tájszó segít megvilágítani. Pali bátyám a "fa gyűje" kifejezést használta s ez alatt a fatörzs belső, vaskeménységű, gyantával átitatott, időjárásnak és szúnak jobban ellenálló részét értette. A köznyelvben használt szavaink közül véle rokon lehet a gyökér és a gyök szavunk is.
Az így megtalált gyű/gyö szógyök tehát az eredetit, a keményet és a központit jelölheti.
A szemantikai kapcsolat nyilvánvaló, hiszen a hadseregeken belül is az arcvonal központi részén volt azon vezérek tartózkodási helye; akik a legkeményebb küzdelmekre voltak képesek; akik az egész hadjárat kezdeményezői, irányítói voltak; s akiknek a hozzáértése és ereje a győzelmet is garantálhatta.
Azaz Onogesius nevének második szava a győző, győztes, győzelem szavak tövével is rokonságban lehet. Kitűnő szó a hun vezér méltóságnevéhez. Mai nyelvünkben a királyaink által viselt Géza név őrzi e méltóságnév emlékét (hasonló lehet ehhez a Béla és a Gyula nevek szerepe is, amelyek szintén korai méltóságneveink maradékai lehetnek).
Az Onogesius név tehát mai magyarsággal Hungyőző (Hungéza) értelmű. A név megértéséhez nincs szükségünk szótárra, különösen idegen nyelvűekre nincs. Ami azzal a következménnyel jár, hogy eggyel több okkal feltételezhetjük a hunok magyar nyelvűségét. A hunok nyilván azért nevezték el magyar szavakkal az egyik legfontosabb méltóságukat (a fővezért), mert magyarul beszéltek s ez tűnt számukra kézenfekvőnek.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy Onogesius neve akkor is magyar, ha - a későbbi finnugrista prekoncepciókra mit sem adva - kőből készített magának fürdőépületet. S megkockáztathatjuk, hogy ezen az sem változtatna semmit (az épeszű - azaz nem finnugrista - emberek táborában) ha a régészek egy bidét is kiásnának Onogesius egyelőre meg sem talált fürdőjének romjai között.
Töredékes adatok a király szó párhuzamainak előfordulásairól
Obrusánszky Borbála írja: Nagyon nehéz korai adatokkal szolgálni a király szóval kapcsolatban. A szkítákkal foglalkozó antik források tudnak ugyan „királyi” nemzetségről, de sajnos ezt a fontos szót nem szkíta, hanem görög nyelven jegyezték fel (baszileusz). Később éppen a volt szkíta területeken feltűnő népek, a mai ukránok és oroszok korolnak hívják a cárnál alacsonyabb rangú uralkodót, a balkáni térségben, a szkíták és hunok elszlávosodott utódainál, a horvátok és a bolgárok král alakban van jelen. Egyedül a középkori krími tatárok uralkodói dinasztiája őrzött meg egy ősi alakot, ők Girajnak vagy Girejnek nevezték uralkodóik nemzetségét. A magyarok már azelőtt használták a király szót, mielőtt Árpádék a Kárpát-medencébe érkeztek volna. Metód püspök, az ortodox hit jeles missziónáriusa 882 körül az Al-Dunánál meglátogatja a magyarokat és a szent életű embert a király fogadja. A 10. században, jóval Szent István trónra lépése előtt is megjelenik a király szó a külföldi forrásokban, sajnos, nem eredeti alakban, hanem latin fordításban (rex). I. Ottó már Taksonyt, vagyis Szent István nagyapját is rexnek emlegeti, majd Nagy Ottó is így nevezte Gézát 972-ben.
Hun eredetű lenne a király szavunk?
Ucsiraltu, a Belső-Mongol Egyetem nyelvésze a nemrégen lezajlott kovásznai konferencián a hun királyi nemzetségről tartott előadást. A korabeli kínai forrásokban, így például a Han-dinasztia történetében szereplő Kia Luan-ti nemzetségnév egykori olvasata kiaria(n) lehetett, a későbbi Csou-su krónika pedig kerej-kirejnek emlegeti a hunok legkiválóbb nemzetségét. A mongol nyelvész a mongol birodalom előtti ősi törzsszövetségnek, a kereiteknek a nevét ebben vélte felfedezni. Miután Ucsiraltu a konferencián meghallotta azt, hogy a hun-utód magyaroknál is létezik a király szó, azt i beleillesztette megfejtései közé. Szerinte az Európába érkező hunok már nem nemzetségnévként, hanem méltóságnévként használták a királyt. A keleti, hun eredet mellett szól az, hogy a király, korol és král alakok,avagy a király változatai csak azokon a térségekben találhatók meg, amelyet egykoron a hunok és hun-rokon népek birtokoltak.