látogatók(8054, 0) | linkajánló | lapszerkesztés | kapcsolat | lapfórum | bejelentkezés | |||||
Kiszely.István.linksite.hu |
bibliográfia | cikk | előadás | expedició |
életmű értékelés | életrajz | fénykép | hír |
jelentések | kritika | művek | portál |
személyes honlap | történelemhamisítás | rokon lapok | konkurrens lapok |
INGYENES HIRDETÉS 1. számú hely INGYENES HIRDETÉS 3. számú hely INGYENES HIRDETÉS 5. számú hely INGYENES HIRDETÉS 7. számú hely |
INGYENES HIRDETÉS 4. számú hely INGYENES HIRDETÉS 8. számú hely |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
bibliográfia |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiszely István publikációi /istvandr.kiszely.hu/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
cikk |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
előadás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eleink lakomái /demokrata.hu/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
expedició |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hankó Ildikó: Belső-Ázsia arisztokratái /demokrata.hu/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
életmű értékelés |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Jobbik a sajtóból értesült Kiszely ügynökmúltjáról, megválnak tőle Diáktársait és papokat besúgó komcsi a Jobbik Népfőiskolájának főigazgatója - Megválnak tőle /kuruc.info/ |
Kitiltotta Kiszelyt a Hazatérés Templomából ifj. Hegedűs Loránt /kuruc.info/   |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
életrajz |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
100 dokumentum a hálózati munkájáról /kuruc.info/ Családja rokonságáról is jelentett /kuruc.info/ |
Ilkei Csaba szerint Kiszely múltjának bizonyítékai cáfolhatatlanok /kuruc.info/ Kiszely István történész, antropológus /magyar táltos.info/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
fénykép |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Google képek Kiszely Istvánról |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
hír |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eddig ismeretlen színfoltok láttak napvilágot Kiszely István kanyargós életrajzából |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
jelentések |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Hankó családról /kuruc.info/galeria/ A Keresztény Ifjúsági Szövetségről /kuruc.info/galeria/ A Keresztény Szocialista Pártról /kuruc.info/galeria/ |
Angol kultúrattaséval való kapcsolat /kuruc.info/galeria/ Legányi Norbert főapátról Pannonhalmi bencések |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
kritika |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiszely István: A Magyarok Istene /tudós.virtus/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
művek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Föld népei /bookline.hu/ A magyar nép őstörténete /istván dr.kiszely.hu/ A nádori kripta /mek.niif.hu/ |
A svájci hun völgy /niif.hu/ Eleink lakomái - A magyarság növény-, állatvilága és ételkultúrája /bookline.hu/   |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
portál |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiszely István /wikipedia/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
személyes honlap |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiszely István honlapja |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
történelemhamisítás |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Európa megálmodója /felvidék.polgarinfo.hu/ |
Szent István és a rovásírás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
rokon lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bencsik András /linksite.hu/ Benkő Loránd /linksite.hu/ Drábik János /linksite.hu/ Erdélyi István /linksite.hu/ Götz László /linksite.hu/ Horváth Iván /linksite.hu/ Kozmács István /linksite.hu/ |
Mandics György /linksite.hu/ Monok István /linksite.hu/ Sipőcz Katalin /linksite.hu/ Szőcs Géza /linksite.hu/ Varga Csaba /linksite.hu/ Varga Géza /linksite.hu/ Vásáry István /linksite.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
konkurrens lapok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiszely István /wikipedia/ |
  |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
a lap leírása: |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiszely István: A Magyarok Istene A Demokratában (2008/34) megjelent rövid cikk ellentmondásait azért érdemes sorra venni, mert így érdekes kérdésekre adható pontosabb válasz. Kiszely István terjedelmes életművet alkotott, amelyben - kortársai többségétől eltérően - rokonszenves (mert a nemzeti hagyományra épített) és igaz (mert a szkíta-hun-magyar azonosságot valló) alapokon állva tárgyalja a magyar őstörténetet. Az írástörténeti és ősvallási kérdések kifejtésekor azonban - ahogy azt minden más szerző esetében is megszokhattuk - érdemes egy kicsit elidőznünk és szükséges pontosítanunk a megfogalmazásait. Ez a két összefüggő tudományterület (a magyar ősvallás és a székely írás története) a magyar őstörténet kutatásának mostohagyermeke. E két területen az alapfogalmak is tisztázatlanok, ami tükröződik ebben a rokonszenves cikkben is. Kétségtelen érdeme ugyanis a szerzőnek, hogy - a neoliberális-finnugrista fércművek alkotóival ellentétben - nem riad vissza a magyar ősvallás témájától és hogy alapvető fontosságú kérdéseket feszeget a cikkében. A székely rovásírás ugyan világos válaszokat ad az ősvallás néhány kérdésére is - de ezeket a nem túl bonyolult gondolatmeneteket a szerzők nem tudják követni és ezért felhasználni sem merik az elért eredményeket. Például a szerzők többsége képtelen megemészteni a székely írás szójeleinek létét, s az írást rendszeresen és kizárólag csak ábécének (azaz csupán betűkből álló jelkészletnek) tekintik. Ebből következően sok még a tévedés és a megvitatni való téma az ősvallás és a székely írás tudományterületén. Monoteizmus, vagy politeizmus? Például ilyen kérdés az is, hogy monoteizmus volt-e a magyar ősvallás, vagy politeizmus? Kiszely István ezt írja: "Ahhoz, hogy az európai népek a magyarság belső-ázsiai kultúráját nem létezőnek vegyék, szükség volt arra, hogy elvegyék istenhitét. Európa jól tudta - és tudja - hogy az egyistenhitű magyarság egy sok istent imádó Európába érkezett. Miért nem maradtak fenn pogány magyar istennevek? Miért nem tudunk ősmagyar istenekről? Egyszerűen azért, mert ilyenek soha nem is voltak: a magyarság ősei ... egyistenhitűek voltak, éppen úgy, mint minden pusztában élő lovas nép." A szerző a cikkhez választott, Csengery Antal tól (1853-ból) származó idézettel is ezt az állítást kívánhatta alátámasztani: "Ősvallásunk nem lehetett más, mint azon hun-szkíta népeké, melyek a történet kezdetétől fogva ugyanazon tereken mozogtak, ahonnan hagyományaink szerint őseink e földre jöttek." Az állítás azonban, s véle együtt az idézett alátámasztás is alapos magyarázatra szorul. Kiszely István ugyanis nem jó idézetet választott alátámasztásként, vagy azt helyette is meg kell magyaráznunk. A magyarság eredeti monoteizmusának gondolata Ipolyi Arnold monumentális művében, a Magyar Mythologiá ban lett elsőként és mindmáig a legalaposabban kifejtve. Csengery egyetlen nevezetes tette pedig az volt, amivel örök időkre szégyenletessé tette a nevét, hogy hazug és éles kritikájával Ipolyiba fojtotta a szót. Csengery az idézett szövegével is arra kívánt utalni, hogy a szkítáknak több istene volt (ezeket Hérodotosz sorolja fel). Ebből következően nekünk magyaroknak is több istenünk lehetett valamikor (ha a Csengery-idézetet komolyan akarjuk venni). Látni fogjuk, hogy ezzel a rövid történeti áttekintéssel - átmenetileg - még áttekinthetetlenebb lett az alapkérdés. A kusza helyzetből csak akkor tudunk kibontakozni, ha megértjük, hogy sem a monoteizmus, sem a politeizmus fogalma nem alkalmas a magyar ősvallás jellemzésére (de ez már túlnő a Kiszely István cikkében felvetett kérdéseken). A monoteizmus és politeizmus fogalma csak a valóság megértésére képtelen "tudomány" nem sokat érő sorvezetője, amelyekkel a megfoghatatlant kívánja megragadni. Hol van a magyar ősvallás többi istenének a neve? Az egyik kérdés tehát az, hogy hol vannak az istenneveink, ha egyszer voltak isteneink? A másik pedig az, hogy azonos-e a magyar ősvallás a szkíta vallással, vagy sem? A két kérdésre egyszerre tudunk válaszolni egy példával. Hérodotosz említi, hogy a szkíták napistenét Oitoszürosz nak hívják. Ha ezt a nevet megfosztjuk a görögös végződésétől, akkor az Oitoszür nevet kapjuk, amit a sumer Utu és sar szavak összetételével azonosíthatunk. Az Utu szó a sumerben "idő" jelentésű s a sumer napisten neveként szolgált. A sar/sarru szó pedig "király" jelentésű a sumerben is, meg az akkádban is. Azaz a szkíta nappisten az Utu sar "Idő úr" nevet viselte. Ez a két szóból álló istennév (pontosabban az istennevet alkotó két magyar szó) ma is megtalálható a magyar nyelvben. Az Utu mai megfelelője az üdő és az idő, a sar/sarru pedig a szár és az úr szavainkban él tovább. Ez csak egyetlen példa, amivel csak megmutattuk a kutatás előtt álló lehetőséget, de magát a munkát nem végeztük el. Ha a kiinduló kérdésre akarunk válaszolni, akkor azt mondhatjuk, hogy az ősvallás isteneinek a nevét ma is naponta használjuk, csak nem ismerjük fel bennük az egykori isteneket. S hogy nem valamiféle véletlen egyezésekről, vagy sumerből-szkítából átvett kölcsönszavakról van szó, azt az a magyar ősvallási képzet is igazolja, amelyet Berze Nagy János is említ. Mint írja, a magyar nép az égigérő fával (tehát a szár-ral) azonosította az istenét. E szerint egy alapvető és igen régi képzetről lehet szó, amit aligha kellett kölcsönöznünk. Az "sz" rovásjel tanúsága E képzetek felismerhetők a székely írás jeleiben rögzült képekben is. Például az "sz" rovásjelünk egy függőleges egyenest, azaz szár at ábrázol. Úgy is mondhatjuk, hogy a szár szójeléből keletkezett az "sz" betűnk. Ez az egyenes megjelenik a Tejút hasadékát ábrázoló "us" (ős) rovásjel belsejében is. Azért szerepel az "us" belsejében az "sz" (szár) jele, mert karácsonykor a Tejút hasadékában születik a Nap (Utu sar, vagy Üdő szár). Az us rovásjelnek megfelelő keresztény mandorlák azért tartalmazzák Máriát és a karácsonykor születő kisded Jézust, mert az ő születése felel meg az ősvallási elképzelésnek. A szár szójel az Isten jelképe volt a magyar ősvallásban is - ha a helyébe Krisztust (tehát a fiúistent) tette a kereszténység. Azaz nem csak a magyar nyelv tartalmazta a szár szót, hanem a magyar ősvallás is tartalmazta a hozzá tartozó képzetet. Hogy ezek időtlen idők óta összetartozó képzetek lehetnek a magyar kultúrában, azt a 7500 éves (magyar szöveget megörökítő) szentgyörgyvölgyi tehénszobor szár méltóságjele is bizonyítja. Azaz nem kellett átvennünk a szkíták, vagy a sumerek szavait, vallási elképzeléseit és jeleit - mert ezekkel már évezredekkel a feltűnésük előtt is rendelkeztünk. A Napot ábrázoló "ü" rovásjel tanúsága Van a székely rovásírásnak egy sugaras Napot ábrázoló "ü" jele, amely a fent említett sumer Utu és szkíta Oitoszürosz istennevekkel összefügg. Ezt a jelet használták a szkíták is egy Minuszinszk vidéki sztélé n, azaz a jel, a szó és a vallási képzet egyaránt rokon, vagy azonos. Ez a székely "ü" betű az Üdő szójeléből keletkezhetett, azaz a napisten jelképe lehetett az ősvallásban. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy a hettita hieroglif írásban Utu sumer napisten jele azonos a székely "ü" betűvel, vagy közel áll hozzá. S hogy itt sem egyetlen véletlen egyezésről van szó, azt az is bizonyítja, hogy a hettita hieroglif írás nak 19 jele formailag, azon belül pedig 12 jele tartalmilag is rokonítható a székely írás megfelelő jelével. Tehát egy egész nyelvi, vallási és jelrendszerbéli rokonságáról és ezek folyamatos használatáról van szó - akár értjük ezt ma, akár nem értjük. Összegzés Visszatérve a kiinduló kérdésre, azt mondhatjuk, hogy a magyarság ugyan egyetlen istent tisztelt (a Teremtőt), de voltak kisebb rangú istenei, vagy más rangú mellékszereplői is a pantheonnak (akik ennek a Teremtőnek lehettek a megjelenései). Az istennevekkel (amelyeket e cikkben nem tudunk felsorolni, de az Országépítőben már megtettük ezt) ma is naponta élünk, csak ma már nem ismerjük fel az egykori istennév-voltukat. A magyar ősvallás azonban nem volt igazi monoteizmus, mert igazi monoteizmus nincs és soha nem is létezett kristálytiszta formában. A vallások ugyanis csak akkor tudják betölteni a szerepüket, ha a halandók számára egy követésre méltó példatárat kínálnak fel. E példákon keresztül képesek befolyásolni a tömeget s ezáltal teszik irányíthatóvá, nevelhetővé (nemzetté) az amorf tömeget. E példatárhoz azonban többszereplős pantheonra van szükség - egyébként a vallás nem képes betölteni a feladatát. A zsidó vallás sem volt tiszta monoteizmus, csupán tiltotta a törzsi istenen túli idegen istenek imádatát. Azért monoteista jellegűbb, mert - a sumer, szkíta és magyar ősvalláshoz képest - egy újonnan létrehozott vallás, amelynek még nem volt ideje kialakítani a maga (alacsonyabb rangú mellékszereplőkből álló) pantheonját. A kereszténység ezt a látásmódot átvette és abszolutizálta, ugyanakkor azonban őrzi a szentháromság ősvallási eredetű fogalmát, valamint fenntartja a szentek, arkangyalok, ördögök seregét, hogy a követendő példák sorát fel tudja mutatni a híveknek. A sokistenhittől csak a mellékszereplők minősítésében (a szóhasználatban) különbözik, amit nem tarthatunk lényeges dolognak. Amikor arról elmélkedünk, hogy a magyar ősvallás monoteizmus volt-e, vagy politeizmus; s hogy ezek közül melyik az értékesebb, akkor felesleges dolgon törjük a fejünket. A monoteizmus nem jobb és nem fejlettebb vallási rendszer a politeizmusnál. Amikor mégis ezt állítja valaki, akkor az állítását nem tudja alátámasztani, mert csupán egy törzsi szemléletből kialakult tévhit befolyása alatt áll. |