linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Muravidék.linksite.hu
adatbázis néprajz régészet szállás
személyiségek tanulmány települések történelem
turizmus túrák rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely
adatbázis
Muravidék /lap.hu/
Muravidék /Tudós virtus/
Muravidék /wikipedia/
néprajz
Dobronaki borozó hímestojással és muravidéki ... /Tudós virtus/
Muravidéki hímestojások székely rovásjelek párhuzamával /Tudós virtus/
Szlovéniai magyarok /wikipedia/
régészet
A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor /Cserépmadár szállás/
A Zalaváron előkerült glagolita betűk és a hozzájuk kapcsolódó csúsztatások
Azonos-e Zalavár Mosaburggal? /Tudós virtus/
szállás
Cserépmadár szállás (Őrség, Velemér)
Csinyálóház (Őrség, Velemér)
személyiségek
Tkálecz Vilmos /wikipedia/
Zala György szobrász
tanulmány
Göncz László: A muravidéki magyarság
Sebjanics a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok kezdeteiről
települések
Muraszombat /Tudós virtus/
Muravidék települései /wikipedia/
történelem
A Vendvidéki Köztársaság
 
turizmus
Bánovci termálstrandja
Lendvai termálstrand
túrák
A Muravidéken is átvezető őrségi túrák
 
rokon lapok
Felvidék /linksite.hu/
Őrségi túrák
Székelyföld /linksite.hu/
Zalavár /linksite.hu/
konkurrens lapok
Muravidék /lap.hu/
Muravidék /wikipedia/
a lap leírása:
Sebjanics a magyar-szlovén kulturális kapcsolatok kezdeteiről


A szlovéniai magyarok 1995-ös évkönyvében olvastam néhány ismerős hazugságot a magyarok és a vendek (tótok, szlovének) kulturális kapcsolatainak kezdeteiről.

Bevezető
.
Amikor első ízben jártam Muraszombaton, a családommal együtt betértem egy presszóba és jól érthetően, magyarul azt mondtam: - Jó napot adjon Isten! - Amire aztán megfagyott a levegő a helyiségben, ahol vagy 20 ember üldögélt. A korábbi, presszókban szokásos beszédmoraj megszűnt. A dermedt csend hosszúnak tűnő percei után a pult mögül kijött hozzám a presszósnő és halkan, hogy inkább csak én halljam, tiszta magyarsággal megkérdezte, mit is kívánunk fogyasztani.
.
Nem hiszem, hogy félreértettem volna a helyzetet, mert két hasonló élményben is volt részem azóta a Muravidéken.
.
Az egyik marácfürdői (Alsómarác, Moravske Toplice) presszóban a magyarul elhangzott köszönésemet követően egy szekrény nagyságú s talán kissé kapatos tót legény ékes szlovén nyelven felősségre vont, hogy miért magyarul beszélek. Igaz, hogy később a társaságában tartózkodó, értelmesebbnek és idősebbnek látszó férfi meg elnézést kért a társa hibája miatt (remélhetően ő képviseli a szlovéniai többséget). Az igazsághoz tartozik még, hogy csupán oroszul tudok egy keveset, ezért inkább csak sejtettem, mint értettem a mondanivalójukat.
.
Ugyanebben a községben (amelynek egyébként magyar nemzetiségi önkormányzati csoportja, azaz magyar lakossága is van) a messze földön híres termálfürdőben írásban kértem, hogy a rengeteg magyar vendég kedvéért írják ki a tájékoztató feliratokat a fürdőben magyarul is. Nem kaptam rá választ s persze a magyar nyelvű feliratok sem jelentek meg a fürdőben.
.
Egy muravidéki magyar ismerősöm ugyanakkor elmesélte, hogy a fiának azért törte el egy tót (a helyi szláv lakosságot annak idején tótnak neveztük, példa erre a környékbeli Nagytótlak, mai nevén Selo eredeti helységneve) rendőr a csontját, mert nyilvános helyen magyarul mert beszélni. Azóta sem büntették meg a rendőrt s nem kért a fiától bocsánatot senki.
.
A fentiek meglehetősen érthetetlennek tűnnek a számunkra (akik botor módon azt hisszük, hogy egy igaz világban élünk). A cikk végére talán derengeni fog majd valami magyarázat a nyájas olvasó számára is.
.
A megvilágosodást segíti, hogy a szlovének a fent említett muravidéki évkönyv szerint április 27-én tartják "a megszállók elleni ellenállás napja" nevű ünnepüket. S mivel a Muravidék a két világháború között visszatért az anyaországhoz, ahová egy évezreden át, vagy még régebben tartozott, azt is sejteni lehet, hogy (inkorrekt szlovén szemszögből) mi lehetünk az egyik megszálló.
.
Azaz nem ők éreznek szégyent az országunk megcsonkításáért, vagy hálát a saját országuk megalapításának lehetőségéért, hanem mesterséges feszültséget keltve gyűlölködnek, magyarellenes közhangulatot alakítanak ki és vétlen embereket terrorizálnak pusztán a magyarságuk miatt a saját szülőföldjükön. Magatartásuk végső oka és célja a trianoni területrablásuk legalizálása.
.
Ennek az érthetetlen - mert a tolvajok rablómeséit nem tekinthetjük érthetőnek - álláspontnak a kialakulását segít megérteni Sebjanics alábbi szövege.
.
.
Franc Sebjanics: Magyar-szlovén kultúrális kapcsolatok
.

A szerző a magyar-szlovén kultúrális kapcsolatok egész történetét fogja át a tanulmányával. Ebből mi csak az első részt vizsgáljuk, amelyik a magyar-szlovén kapcsolatok kezdeteivel foglalkozik.
.
Azt írja Sebjanics: "A magyar szlovén kulturális kapcsolatok kezdete egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyarok meghódították Pannónia középső területeit, és elfoglalták Koceljnak a IX. század második felében önállósult hercegségét, amelynek székhelye a mai Zalavárott volt. A meghódított ősszláv lakosságtól, ahol hittérítőként tevékenykedett a két szaloniki misszionárius testvér, Cirill és Methód, a magyarok átvették az anyagi és szellemi kultúra számos vívmányát. Ide sorolhatjuk az állattenyésztésről a földművelésre való áttérést, továbbá az egyházi ás államigazgatási szervezettség alkalmazását, amiről a szláv-, illetve a szlovén nyelvből átvett számos jövevényszó tanúskodik. A magyar államközösség megalakulása (XI. század) után a nyugati szlovén terület a Rába és a Mura folyók között az Árpád-háziak fennhatósága alá került, egyházilag pedig északi részét a győri, déli részét pedig a zágrábi püspökséghez csatolták. Tekintettel arra, hogy az északkeleti szlovén települések a határsávban az őrvidékhez tartoztak, amelyen a magyar uralkodóknak felségjoguk volt, ezek kiváltságaikat átruházták az idegen nemzetiségű nemesekre is. Szlovénia keleti részének egyik legrégibb műemlékén, a turniscsei (Turnisa, Bántornya) templom megőrződött falfestméányein ennek következtében jelen van a magyar jellegű motívumrendszer is."
.
.
Sebjanics-nak egy szava sem igaz
.
Az alábbiakban soronként megismételjük Sebjanics fenti szövegét és rámutatunk a megalapozatlanságára.
.
"A magyar szlovén kulturális kapcsolatok kezdete egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyarok meghódították Pannónia középső területeit,"

A keletről érkező magyarok (hunok, avarok és Árpád népe) azonban nem meghódították, hanem szerződésekkel szerezték meg a Kárpát-medence területét. Ez történelmi tény, amit Sebjanicsnak nem kellene letagadnia. Ráadásul a történeti források és az újabb felismerések szerint egyébként is őshonosak lehettek errefelé (azaz egy időben a sztyepp övezet minden részén, a Kárpát-medencét is ideértve, éltek magyarok, vagy vélünk rokon népek).
.
Az őshonosságra három adat is utal. Az egyik a Tarih-i Üngürüsz, amely szerint Baján bevonulói itt vélük azonos nyelven beszélő népet találtak (ezek lehettek a szkíták, vagy a hunok maradékai is). A másik a szentgyörgyvölgyi 7500 éves tehénszobor, amely szerint a neolitikumban már magyar nyelvű és kultúrájú lakosság élt errefelé. A harmadik az Eu19 haplotípus gyakoriságára alapozott genetikusi felismerés arról, hogy a magyarok vagy 40 000 éve otthon lehetnek e gyönyörű tájon.

A keletről érkező magyarok (hunok, avarok) által kötött szerződésekre is három adatunk van. A Római birodalommal kötött szerződés értelmében vonultak be ide a magyarul beszélő hunok. A longobárdokkal kötött szerződés értelmében vonultak be Baján magyarul beszélő avarjai és a hozzájuk csatlakozott szabírok (ők egyszer már jártak a Kárpát-medencében s a nevük a magyarok régi nevével azonos). Árpád népe pedig Szvatoplukkal kötött erre vonatkozó szerződést (amely a magyar emlékezetben a fehér ló mondájaként maradt fenn).
.
Tehát a tót-magyar kapcsolatok kezdete e tájon nem az árpádi honfoglalás idejére, hanem a hun-avar korra tehető, amikor a magyarok e tájra betelepítették a szlávokat, hogy ütközőnépként védjék a központi magyar területeket a latin, görög és germán szomszédokkal szemben. A szláv és magyar lakosság azonban e kor előtt is kapcsolatban lehetett egymással más tájakon (ahonnan a a szlávokat ide telepítették az eleink).
.
"és elfoglalták Koceljnak a IX. század második felében önállósult hercegségét, amelynek székhelye a mai Zalavárott volt."
.
Kocelnek sohasem volt székhelye Zalavár ott, ahonnan jellegzetes avar leletek kerültek elő e korból. A finnugrista régészet ugyan - magyar- és tudományellenes céljainak megfelelően - régóta szeretné Kocel zalavári létét bebizonyítani, azonban az erre fordított kiadások és fáradozások teljesen meddőnek bizonyultak - mert nincs semmi, ami Kocel zalavári tartózkodását alátámasztaná. Annál több adat mutat arra, hogy Kocel székhelye egy ma Ausztriához tartozó területen volt.
.
"A meghódított ősszláv lakosságtól, ahol hittérítőként tevékenykedett a két szaloniki misszionárius testvér, Cirill és Methód, a magyarok átvették az anyagi és szellemi kultúra számos vívmányát. Ide sorolhatjuk az állattenyésztésről a földművelésre való áttérést, továbbá az egyházi és államigazgatási szervezettség alkalmazását, amiről a szláv-, illetve a szlovén nyelvből átvett számos jövevényszó tanúskodik."
.
Ezzel szemben a szlávokat - mint arról fentebb már esett szó - a magyarok (hunok, avarok) telepítették le és szervezték meg, ezért a szlovén államszervezet inkább lehet magyar eredetű, mint fordítva. Ugyanez mondható el a kultúra más területeiről is.
.
A források (köztük éppen a Cirill életét megörökítő Konstantin-legenda) szerint Cirill és Metód is csak a magyar és az avar írás megismerése után alkotta meg az első szláv írást - azaz nem létezett az a szláv kultúra, amit át kellett/lehetett volna vennünk. A magyarok például már a heftalita Hun Birodalomban is rendelkeztek három keresztény püspökséggel (ezek egyikében készült a Szent Korona is 531 táján) - amikor még sem a szlovén nép, sem a szlovén kereszténység nem is létezett.
.
Ugyanez a helyzet a magyar földműveléssel is. A magyarok honfoglalás előtti szántóföldjeiről kifejezetten megemlékeznek a források. Árpád népe a kor legfejlettebb ekéjét hozta a Kárpát-medencébe. Azaz nem kellett semmit sem eltanulnunk e téren sem a szlovénektől. A fenti okok miatt a szlovén és a magyar nyelv közös szavainak is más magyarázata lehet. Azon szópárhuzamokat, amelyek nem indoeurópai eredetűek, de megtalálhatók a sumer nyelvben (Götz László ilyenek sorát mutatta ki a szláv nyelvekben), könnyebb magyar eredetűnek tekinteni a szlovénben, mint fordítva.
.
Jellemző a helyzet fonákságára, hogy egy alig évtizedes államocska történészei próbálják a több évezredes (vagy évtízezredes) államisággal rendelkező magyarság tanítómestereinek beállítani magukat. Mindez - többek között - azért is lehetséges, mert a székely rovásírás kutatása a hunfalvista hazudozók aknamunkájának köszönhetően sohasem volt a kultúrpolitika támogatottja; s így elolvasatlan, megértetlen maradt például a Szent Koronába foglalt, aranyból alkotott hieroglifikus alkotmányszöveg - a világ legkorábbi alkotmányszövege.
.
"A magyar államközösség megalakulása (XI. század)"
.
Sebjanics a XI. századra teszi a magyar államközösség(?!) megalakulását (más, hasonlóképpen megalapozatlan elméleteket valló fantaszták legalább a vérszerződést tekintik kezdőpontnak, persze az is ugyanolyan komolytalan vélekedés). Ez egy jellegzetes finnugrista álláspont is egyben, amely megfeledkezik a magyar államszervezet hun és avar előzményeiről. Pontosabban: letagadja a hun és avar nép és államszervezet magyar voltát, hogy a trianoni területrablók érdekében a XI. századra tehesse a magyar állam megalapítását. Pedig a Szent Korona és a koronázó palást szimbolikája (de a Szent Korona mint tárgy is) napnál vlágosabban hun eredetű - s ez aligha értékelhető másképpen, mint hogy a magyar államszervezet is hun (vagy még korábbi) eredetű.
.
"után a nyugati szlovén terület a Rába és a Mura folyók között az Árpád-háziak fennhatósága alá került, egyházilag pedig északi részét a győri, déli részét pedig a zágrábi püspökséghez csatolták. Tekintettel arra, hogy az északkeleti szlovén települések a határsávban az őrvidékhez tartoztak, amelyen a magyar uralkodóknak felségjoguk volt, ezek liváltságaikat átruházták az idegen nemzetiségű nemesekre is. Szlovénia keleti részének egyik legrégibb műemlékén, a turniscei (Turnisa, Bántornya) templom megőrződött falfestményein ennek következtében jelen van a magyar jellegű motívumrendszer is."
.
Ez a szánalmas blabla azt a "szomorú" tényt kívánja félremagyarázni, hogy Szlovénia legjelentősebb műemlékei (például a nagytótlaki román stílusú körtemplom, amely kaukázusi előképek alapján épült) magyar alkotások.
.
.
A finnugrizmus felelőssége
.
Aligha kell megvilágítani a fenti jelenségek összefüggéseit. Ha egy (saját értelmiséggel történelmi okok miatt lényegében nem is rendelkező) népnek ezt a rablómesét tanítják be, akkor azzal legalizálni lehet a hozzá nem értő lakosság szemében a trianoni területrablást (és milliókat lehet magyargyűlöletre megtanítani). A trianoni területrablást egyébként az akkori magyarországi liberális vezetés mulasztása és hazaárulása tette lehetővé. A szlovén területfoglalók esetenként közönséges rablóbandákként viselkedtek (az őrségi öregek még emlékeznek a trianoni országcsonkítás idején kifosztott disznóóljaikra és a lakásaikba lőtt szláv puskagolyókra) s ezt szeretné utólag megszépíteni a magyarellenes rágalomhadjárat, amelyhez Sebjanics is csatlakozott.
.
Ezt az álláspontját magyarországi "tudósok" álláspontjára hivatkozva teheti, mert a finnugrizmus támogatóinak hasonló országrontó törekvései vannak, mint a szlovén területrablóknak.
.
S az egyszerű emberek; ha a nyakkendős hazudozóktól folyton-folyvást valótlanságokat hallanak, könnyen befolyásolhatók s felhasználhatók sötét politikai játszmákhoz, amelyeket egyszerűbb és igazságosabb lenne fosztogatásnak nevezni. Az eszme, ha áthatja a tömegeket, anyagi erővé válik - tanították a marxizmus klasszikusai is. S ez a gyűlöletes rágalomhadjárat nem múlt el nyomtalanul sem Szlovéniában, sem Magyarországon. Mindkét országban mentegetőzni kell, ha magyarok vagyunk.

Ezt képviseli a finnugrizmus Közép-Európában. Legyen ehhez fogható művelőinek jutalma is!
.
A kötet a Zala Megyei Önkormányzat támogatásával jelent meg.

***

Művei:

Sebjanics Ferenc - Šebjanič, Franc:

1944 Fenyőlakodalom a Muravidéken. Ethnographia, 156. p.
1963 Kivándorlóink idegen és hazai földön. Naptár, 45-47. p.

***