linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Sipőcz.Katalin.linksite.hu
cikk életrajz kötet munkahely
tanulmány   rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely
cikk
Sumer–magyar rokonság: nem nyelvészeti vita /délmagyar.hu/
Vízcsepp /bárka online.hu/
Vízcsepp (előszó) /rénhírek.blogspot.com/
 
életrajz
Személyi adatlap /doktori.hu/
 
kötet
Sipőcz Katalin: A vogul nyelv színnevei. Néprajz és nyelvtudomány. 34. 1991/1992.
Uralisztika, uráli nyelvészet (szerk)
munkahely
Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszék /u-szeged.hu/
 
tanulmány
Sipőcz Katalin: Melléknevek vagy főnevek a vogul színnevek?
 
rokon lapok
Bencsik András /linksite.hu/
Benkő Loránd /linksite.hu/
Drábik János /linksite.hu/
Erdélyi István /linksite.hu/
Götz László /linksite.hu/
Horváth Iván /linksite.hu/
Kiszely István /linksite.hu/
Kozmács István /linksite.hu/
Mandics György /linksite.hu/
Monok István /linksite.hu/
Szőcs Géza /linksite.hu/
Varga Csaba /linksite.hu/
Varga Géza /linksite.hu/
Vásáry István /linksite.hu/
konkurrens lapok
 
 
a lap leírása:
Sokszor érvelnek a furcsa tézisek hívei azzal, hogy a finnek is tagadják már a magyar nyelvrokonságot, de ez egyáltalán nem igaz. Ahogy az sem igaz, bár több fórumon is terjed, hogy átírták volna a finn tankönyveket ebben a témakörben – tudjuk meg Sipőcz Katalintól, a Szegedi Tudományegyetem docensétől.

– A finn kollégák már azt is felajánlották, hogy írnak egy levelet nekünk, amelyben kiállnak a nyelvrokonságért, mi pedig publikálhatjuk, mintegy cáfolatként, de teljesen felesleges. Meggyőzni senkit sem lehet, aki hisz. Finnországban is vannak ilyen irányzatok, ez igaz, de olyan erősen nincsenek jelen sem ott, sem az észteknél, vagy más finnugor nyelvcsaládba tartozó népnél, mint nálunk – mondja a docens.

– Azok, akik egy nem létező mítosz felépítésén fáradoznak legtöbbször a sumer–magyar kapcsolatban hisznek, de népszerű a magyarokat a hunokkal rokonító teória is, és néhányan úgy vélik, a magyar volt az első nyelv, és belőle alakult ki a többi. A kisebb népeknél általában megfigyelhetőek ilyen
tendenciák. Néhány balkáni nemzet kitalált mítoszaival hasonlíthatók össze a magyar próbálkozások, de azt hiszem a magyarok ebben abszolút csúcstartók – mondja Sipőcz Katalin, aki hozzáteszi, hogy ha többet tudnánk azokról a népekről, amelyekkel bizonyítottan nyelvrokonok vagyunk, talán nem lennének ennyire erősek a mítoszokat, legendákat gyártó irányzatok, és az igazolt, bizonyított és lezártnak tekinthető finnugor nyelvrokonságot tagadó állítások – összegez Sipőcz Katalin.

***
Az uráli nyelvcsalád jellemzői

- nagyszámú toldalék használata
- számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4–7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
- magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
- nincs nyelvtani nem
- a jelző megelőzi a jelzett szót
- a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem „gyönyörűeket kuvaszokat”)
- számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem „sok emberek”)
- a névszói állítmány gyakorisága (azaz a névszói ige hiánya), például Pista tanár, nem „Pista tanár van”
- a birtoklást az indoeurópai nyelvekkel ellentétben ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem „Én birtoklok lovat”); az indoeurópai nyelvek ugyanerre egy birtoklást kifejező igét használnak (latin habere, angol to have, német haben, spanyol tener – eredetileg „tartani”, stb.)
- birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
- tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)

***

Rokonítás más nyelvcsaládokkal

A nyelvcsalád távolabbi rokonait két irányban keresték: az indoeurópai nyelvek, valamint az altaji nyelvek között. Később felvetődött a jukagirral, valamint a dravida nyelvekkel való rokonság. Ezekkel a nyelvcsaládokkal azonban nem sikerült olyan szabályos szókincsbeli megfelelések sorát felmutatni, ami a nyelvrokonságot elfogadottan bizonyítaná. A rokon vonások ezekben az esetekben valószínűleg vagy az őskor túl távoli évezredeire nyúlnak vissza, vagy a későbbi szoros kapcsolat miatti nyelvi hatásokról van szó.