linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

szegedi.párbeszéd.linksite.hu
a délmagyar.hu cikke forrás hun fibula hun
Isten módszertan résztvevők rovásírás
sumer szegedi találkozó szentgyörgyvölgyi tehénszobor tudománytörténet
vallás visszhang rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

8. számú hely
a délmagyar.hu cikke
Bálint Csaba: Sumer–magyar rokonság: nem nyelvészeti vita /délmagyar.hu/
Varga Géza: A sumer-magyar valóban nem vita többé /tudós.virtus/
forrás
A Tarih-i Üngürüsz eltérő értékelése a szegedi párbeszéd során
 
hun fibula
Varga Géza: A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól
 
hun
A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól
A hunok nyelve /tar.hu/
Kozmács István a finnugrizmus legfontosabb célkitűzéséről /tudós.virtus/
Mit mond a hun jelkincs a hun nyelvről? /tudós.virtus/
Isten
Varga Géza: Isten szavunk eredete /extra.hu/
 
módszertan
Kozmács István a finnugrizmus legfontosabb célkitűzéséről /tudós.virtus/
 
résztvevők
Bakró-Nagy Marianne /u-szeged.hu/
Kozmács István /u-szeged.hu/
Schell Ferenc
Sipőcz Katalin /u-szeged.hu/
Varga Géza /tar.hu/
 
rovásírás
Székely rovásírás (linkgyűjtemény) /linksite.hu/
Varga Géza: A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól
Varga Géza: A kazár rovásírás jelsorai I. L. Kizlaszov nyomán
Varga Géza: A sztyeppi ábécékben nincs meg a székely a rovásbetű párhuzama
Varga Géza: Kozmács István a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról /tudós.virtus/
 
sumer
A sumer dingir isten jel rokonsága /tudós.virtus/
 
szegedi találkozó
Szegedi párbeszéd a finnugrisztikáról nyelvészek és kívülállók között
 
szentgyörgyvölgyi tehénszobor
Kozmács István a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról /tudós.virtus/
Szentgyörgyvölgyi tehénszobor /linksite.hu/
tudománytörténet
Hunfalvy pálfordulása /tudós.virtus/
 
vallás
Kereszt alakú volt-e Krisztus keresztje? /tudós.virtus/
 
visszhang
A szegedi párbeszéd visszhangja /tudós.virtus/
 
rokon lapok
A finnugor elmélet alkonya /linksite.hu/
 
konkurrens lapok
Szeged /wikipedia/
 
a lap leírása:
Szegedi párbeszéd a finnugrisztikáról nyelvészek és kívülállók között

2009. november 25-én a Szegedi Tudományegyetem Finnugor
Tanszékén szakképzett nyelvészek és autodidakták beszélgettek
nyelvészeti kérdésekről.

A rendhagyó eszmecsere megszervezésére a délmagyar.hu " Sumer-
magyar rokonság: nem nyelvészeti vita " című, Bálint Csaba által írt
cikke adott alkalmat. Schell Ferenc barátom az ebben megjelent
vitatható megállapítások tisztázása érdekében felvette a kapcsolatot
a cikkben idézett Sipőcz Katalin nyelvésszel, a szegedi Finnugor
Tanszék munkatársával, aki a kérésünkre megszervezte a találkozót.

Úgy tűnik, hogy a szakmabeliek és a nem szakmabeliek között nincs
vita abban, hogy szép hazánkban a finnugrisztika tisztelete
meglehetősen visszafogott. Nyílván abban is egyetértünk, hogy ez az
állapot a legkevésbbé sem természetes és kívánatos. Egy
normálisabb világban a nyelvtudomány képviselőinek a nemzet
legmegcsültebb tagjai közé kellene tartozniuk. Ha ez a mai
Magyarországon nem így van, akkor annak az okait tisztázni az
értelmiség fontos kötelessége.

Elvileg mindkét fél (a nemzeti értelmiség és a finnugrisztika) egyaránt
okozója lehet a kialakult helyzetnek. Az alternatívok szerint a
finnugrisztika évszázados bűnei okozták a tekintélyvesztést. A
délmagyar.hu cikke ezzel szemben a nemzeti tudat hibájára utal:
"Mindig is voltak, akik megkérdőjelezték a finnugor nyelvrokonságot,
mindig is voltak, akik úgy vélték, a magyarok valamiféle felsőbbrendű
nép, amely nem lehet rokon a finnel vagy az észttel, akik a halzsíros
rokonságot elutasították. Régóta jelennek meg tudománytalan,
népbutító írások, de, ami most zajlik, az már nem is a nyelvészet,
inkább a pszichológia és a szociológia hatáskörébe tartozik."

A helyzeten tehát javítani kellene. A finnugrisztika megítélésén
azonban aligha segíthetünk lényegesen például megkapó mosolyú
nyelvészhallgató kisasszonyok óriásplakátjaival - legyenek bármilyen
csinosak és rokonszenvesek is ezek a hölgyek. A helyzeten - mint az
a délmagyar.hu cikke alapján kibontakozó vitából is látszik -
érdemben nem javít az alternatívok szapulása sem. A szegedi
beszélgetésben érintettek egyetérteni látszanak abban, hogy az
egyetlen jó megoldást a tudományos kérdések megvitatása jelentheti.

Ez az egyetértés teremtette meg az alapot a párbeszédre, amelyhez
azonban két dilemmát is át kell hidalni.

Az egyik az, hogy tudományos kérdések megoldásakor nem lehet
szempont sem az egyik, sem a másik fél hírnevének fényesítése,
vagy koptatása. Nem lehetünk tekintettel sem a nemzet, sem az
egyének érzelmeire, vagy érdekeire - csupán a tudományos igényű
bizonyítás számíthat.

A másik az, hogy a "küzdőtéren" szakemberek és nem szakemberek
mérik össze a tudásukat szakkérdésekben - ami különleges
megoldások alkalmazását és a résztvevők fokozott együttműködési
hajlandóságát igényli. Ilyen különleges megoldást kínál az internet. A
találkozón felmerült kérdések mindegyikéről írhatunk egy, vagy több
cikket (a tudós.virtus.hu -ra, vagy máshova), amelyekhez minden
érdeklődő hozzászólhat. Az így kialakuló körképet egy linkgyűjtemény
(például a linksite.hu " szegedi párbeszéd " c. lapja) összefoghatja, jó
lehetőséget nyitva a közös gondolkozásra.

A találkozó előtt felmértük, hogy aligha számíthatunk a nézetek
lényeges közelítésére. Legnagyobb eredményünk egymás
álláspontjának jobb megismerése lehet; illetve hogy állásfoglalásra
bírjuk a bennünket érdeklő (például a székely rovásírással
összefüggő) kérdésekben a finnugrisztika szegedi képviselőit.

A beszélgetésre hárman indultunk el Budapestről. Schell Ferenc
barátom világlátott és olvasott műszaki értelmiségi, aki a jelenlegihez
hasonló tudományszervezési feladatokkal foglalkozik a szabad
idejében. Én a székely rovásírás eredetét kutatom 35-40 éve s
felkérésre megírtam " A finnugor elmélet alkonya " című kötetet.
Elkísért bennünket Máté fiam is, mint technikai segéderő.

Előzetesen a következő 3 téma megvitatásában egyeztünk meg:

- A hunok nyelve
- Isten szavunk eredete
- A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor
székely jelekkel írt magyar nyelvű szövege

Szegeden kedves és megtisztelő fogadtatásban volt részünk.
Leülhettünk ahhoz az asztalhoz, ahol - feltételezhetően - a szegedi
Finnugor Tanszék megbecsült vendégeit fogadni szokták. Tea és
sütemény mellett rövid beszámolót hallhattunk Dr. Bakró-Nagy
Marianne tanszékvezető egyetemi tanártól a tanszék 50 éves
történetéről. Ezt követően átmentünk egy másik terembe, ahol
mintegy 50 diák előtt sor került a tervezett szakmai beszélgetésre.

A technika ördöge (nem tudtuk megnyitni és kivetíteni a magunkkal
vitt fájlokat) és az idő rövidsége miatt azonban a tervezett előadást
csak részben tudtuk megtartani. Vendéglátóink jobban felkészültek és
Dr. Kozmács István , adjunktus alapos kritikában részesítette "A
hunok nyelve" című tanulmányomat, valamint észrevételeket tett a
szentgyörgyvölgyi tehénszobor feliratával kapcsolatban is. Ezt a
kritikát és a látogatás során felmerült egyéb témákat néhány
következő cikkben ismertetem.