linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

székely.rovásírás.linksite.hu
a jelek múzeuma a szerzőtől angol nyelven angol unicode avar párhuzamok ábrázolási konvenciók Árpád-kori párhuzamok
Bakonyi Gábor betűk, hangok bibliográfia blog cikk eredet események
hamisítványok hettita párhuzamok hétköznapokban honfoglaláskor hun párhuzamok idegen szavak indiai párhuzam
indián párhuzamok irodalom így írtok ti írásirány jellemzők jeltükrözés jogar
kaptárkő kínai párhuzamok könyvek kőkor kritika kutatandó kutatók
levelezőlista ligatúrák mai alkalmazás módszertan népi párhuzamok nyelvemlékek online sajtó
palást permi párhuzamok piramis rokonság rovás kép rovás portál rovásírásos könyvek
rováskorpuszok rovásreform elv rovásreform lépés rovásreform visszhang rovásreformerek rovásverseny sumer párhuzamok
szabályok Szent Korona Szentgyörgyvölgy székely ábécé székely betűk székely írásemlékek székely mondatjelek
székely rovásírás ma szibériai párhuzamok szkíta párhuzamok szó- és szótagjelek szócikk szójeles emlékek sztyeppi emlékek
sztyeppi párhuzamok tagadók tanulmányok tatárlakai táblák társtudományban téveszmék Tordos-Vincsa
török párhuzamok történelem előtt tudós Unicode javaslat uralmi jelhasználat urálvidék üldözés
vallásos jelhasználat vita       rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

7. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

9. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

13. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

15. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

17. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

19. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

21. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

23. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

25. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

27. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

29. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

31. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

33. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

35. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

37. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

39. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

41. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

43. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

45. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

47. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

49. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

51. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

53. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

55. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

57. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

59. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

61. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

63. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

10. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

14. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

16. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

18. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

20. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

22. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

24. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

26. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

28. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

30. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

32. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

34. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

36. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

38. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

40. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

42. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

44. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

46. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

48. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

50. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

52. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

54. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

56. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

58. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

60. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

62. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

64. számú hely
a jelek múzeuma
Sindümúzeum (Velemér, Őrség)
 
a szerzőtől
Varga Géza: A finnugor elmélet alkonya (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: A magyarság jelképei (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: A székely rovásírás eredete (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: A székelység eredete (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: Indián-magyar írástörténeti kapcsolatok (előkészületben)
Varga Géza: Így írtok ti magyar őstörténetet (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: Mandics György róvott múltja /csinyálóház.hu/
Varga Géza: Mítoszok őre, Velemér (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: Népi hieroglifák (előkészületben)
Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: The origins of Hunnish Runic Writing (Őrség) /csinyálóház.hu/
Varga Géza: Veleméri rajzos sindük (előkészületben)
 
angol nyelven
Hungarian History and Culture(Toronto)
The ancient magyar rovás (Magyar Adorján) /acronet.net/
The hungarian rovas /tpg.com.au/
The origins of Hunnish Runic Writing (Varga Géza) /linksite.hu
The Relationship Between the History of the Native Indian and Hungarian Writing
The Writing of Eden (Varga Géza) /linksite.hu/
angol unicode
00b Introduction
01b Different names of the Szekler Alphabet
02b Origin of the Szekler Alphabet
03b History of the Szekler Alphabet
04b The Szekler writing’s sign order and number of signs
05b The Szekler Letters
06b Capital and Lower Case Letters of the Szekler Alphabet
07b The Direction of Signs
08b The Szekler Logograms
09b The Szekler Sentence Signs
10b Szekler Ligatures
11b The Expanded Nicholsburg Sign Case
12b The Direction of Writing
13b Variations of the Szekler Writing
14b Interpunctuation
15b Numbers
16b Runic Artifacts from the Stone Age
17b Artifacts from the Metal Age
18b Written Artifacts from the Hun, Avar and Homecoming Eras
19b The Classical Era of Szekler Artifacts
20b Modern Usage of the Szekler Alphabet
21b Other Proposals
22b Code Setup
 
avar párhuzamok
A Gizella kincs turulján lévő avar jelek
A király jelentésű hettita-hun-avar szójel
A király jelentésű hettita-hun-avar szójel
A mistelbachi avar boglár jelei
A nagyszentmiklósi kincs ősvallásra utaló jelei
A sopronkőhidai avar sótartó jelei
Schwechati avar ékszerek jelei
Zalavári szíjvég jelképrendszere
ábrázolási konvenciók
A lyukas törzsű fa
Az ősvallás egyik ábrázolási konvenciója: az atya jeléből növő virág
Ábrázolási konvenciók (lexikon)
Bűvös tárgyak (Szent Korona)
Bűvös tárgyak (Szibériai sámánköpenyek és a koronázó palást)
Felülnézeti világmodellek (A Föld hieroglifa)
Mozgó világmodellek (A korondi gyertyatartó)
Mozgó világmodellek (Az etédi orsó)
Népi cserépedényeink világoszlopra utaló jelképrendszere
Rovásjelek az égigérő fán (A gjunovkai szkíta fémlemez)
Rovásjelek az égigérő fán (A tusnádi ligatúra)
Rovásjelek állatábrázolásokon (A szentgyörgyvölgyi tehénszobor)
Rovásjelek állatábrázolásokon (Miről ismerhető fel a turul?)
Rovásjelek emberábrázoláson (A kiszombori fémplakett)
Rovásjelek emberábrázoláson (A Szent Korona Jóma ligatúrái)
Rovásjelek emberábrázoláson (Ob vidéki megszemélyesített Ten szójel)
Rovásjelek emberábrázoláson (Panamai istenszobor a Jóma ligatúrával)
Szembőlnézeti világmodellek (Az eget tartó megszemélyesített fa)
Térbeli világmodellek (Szent Korona)
 
Árpád-kori párhuzamok
A karcagi karika rovásfelirata Válaszlevél Fazekas Sándor miniszter úrnak a karcagi rovásfelirat olvasatáról
A segesdi fenékbélyegek és népi cserépedényeink jeleinek jelentése
Árpád-kori rovásjelek a Székelyföldről (vita)
Berekböszörményi Árpád-kori rovásírásos gyűrű köriratának grafikai rekonstrukciója
Berekböszörményi rovásjeles gyűrű ősvallási imával
Budapesten, a Dunából előkerült XI. századi kard hegyen folyó jelképe
Pécsi székesegyház altemplomának rovásjelei /tudós.virtus/
 
Bakonyi Gábor
A hagyománynak megfelelő rovásírás /bakonyi_gabor.fw.hu/
Hagyományos rovásírás /bakonyigabor.hpage.com/
betűk, hangok
Magyar hangkészlet a rovásírásunk tükrében (Pecze László)
Rovásírásunk szláv betűiről (Pecze László)
bibliográfia
Varga Géza írásai /linksite.hu/
 
blog
Indián-magyar írástörténeti kapcsolat /blogspot.com/
 
cikk
Mit tanulhatnának a rovásírók Friedrich Engels példájából?
OSZK keresési eredmények (rovásírás) /oszk.hu/
Rovásírással foglalkozó cikkek (Bakonyi Gábor válogatása)
 
eredet
A király dorongja
A Mas d Azil-i festett kavicsok
A székely írás korszakai
A székely írás nagyívű története és jellemzői
A székely rovásírás eredete
A székely rovásírás nt/tn (Ten) jele
Az Éden írása /ikint.uw.hu/
Hölbling Tamás a blakokról, akiktől Kézai szerint a székely rovásírás származik
Michelangelo Naddeo a magyar írástörténetről /osservatorio letterario.net/
Rovásírásunk tudós eredeztetésének története (bővített változat)
Rovásírásunk tudós eredeztetésének története
 
események
Ballib értetlenkedés Monok István, az OSZK főigazgatójának leváltása miatt
Javaslat az MTA-nak: Rendezzünk kiállítást a rovásírásos nyelvemlékeinkből!
Varga Géza dedikálja könyveit a könyvhét alkalmából
 
hamisítványok
A margitszigeti kő rovásfelirata
A pálos rovásírás rövid és dicstelen pályafutás után bevégezte a karrierjét
Az élő rovás: nemzeti írásunk a meghamisítás útján (Hosszú Gábor és társai könyvéről)
László Gyula: Két hamis rovásszövegről (Magyar Nyelv, 1975/2)
Szent István és a rovásírás, egy hamisított rendelet karrierje
 
hettita párhuzamok
A király dorongja (a méltóságjelvényekről)
A király jelentésű hettita-hun-avar szójel
A somogyi sótartó hettita kapcsolatú jelei
Kapusas
Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői
 
hétköznapokban
Egy isztambuli sírkő jelei /tudós.virtus.hu/
Könyvsorozat címlapján /tar.hu/rovásírás honlap/
Olimpiai fáklya magyar eredetű kacskaringókkal /tudós.virtus.hu/
 
honfoglaláskor
A banai honfoglaláskori aranyozott ezüstdísz olvasata
A bodrog alsóbűi fúvóka felirata
A gnadendorfi honfoglaláskori övveret jelei
A kiszombori honfogláskori tarsolyveret jelei
A komáromszentpéteri honfoglaláskori turul jelei
A tiszabezdédi tarsolylemez jelei
A tuzséri szíjvég magasba vezető útja
Az ibrányi ezüstkarperec tulipánja
hun párhuzamok
A budapesti hun fibula Kozmács István által adott olvasatairól
A budapesti hun jelvény
A király jelentésű hettita-hun-avar szójel
Az aluhajdengi hun jelvény
Az aluhajdengi hun korona ligatúrája
Tolna megyei súly felirata
Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői /virtus.hu/
 
idegen szavak
Idegen szavak írása (Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít)
Történelmi nevek írása rovásbetűkkel a Werbőczy név példája alapján
indiai párhuzam
A buddhista sztúpák és a székely írás zászlós s betűinek kapcsolata
 
indián párhuzamok
Anaszazi tál magas sarok jelképekkel
Azték pajzs Jóma ligatúrával
Cikkek az indián-magyar írástörténeti kapcsolatok kérdésköréből
Indián - osztják - székely íráspárhuzam
Indián-magyar írástörténeti kapcsolat /blogspot.com/
Indián-magyar írástörténeti kapcsolatok
Inka ruhaminta ak us kockája
Inka ruhaminta b kockája
Inka ruhaminta j kockája
Inka ruhaminta székely jelekkel
Inka ruhaminta u us kockája
Kukulkán isten szobra a székely j rovásjel megfelelőjével
Olmék írásjel eurázsiai kapcsolatokkal
The Relationship Between the History of the Native Indian and Hungarian Writing
irodalom
Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei
Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig
Fischer Károly Antal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás
Irodalomjegyzék /rovas.hu/
Jakubovich Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi
Libisch Győző: Rovás kincsek
Németh Gyula: A magyar rovásírás
OSZK keresési eredmények (rovásírás) /oszk.hu/
Sebestyén Gyula: A székely rovásírás hiteles emlékei
Thelegdi János: Rudimenta /rudimenta.uw.hu/
Varga Géza írásai
 
így írtok ti
Bakay Kornél és a tamgák
Bárdi László a sztyeppi íráshasználat kezdeteiről
Csáji Koppány közbeszól
Erdélyi István a finnugrista őstörténetkutatás száz évéről
Fodor István (A gjunovkai szkíta lószerszámdísz jelei)
Friedrich Klára (A nikolsburgi ábécé us jele)
Friedrich Klára (Birtoklevelünk-e a tatárlaki korong?)
Makkay János
Máté Zsolt (A tprus jel újabb magyarázatai)
Pecze László a Vinland térkép írásirányáról
Róna-Tas András feladta a honfoglalók írástudásával kapcsolatos téveszméjét
Sándor Klára szerint a székely írás a XV. század szülötte
Szakács Gábor írni tanít
Vásáry István a Jugria kérdésről
Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői
 
írásirány
A rovásírásos Vinland térkép írásiránya
A székely rovásírás sorvezetése
Hibás rovásírásos településtáblákat helyeztek el Budapest XVI. kerületében
 
jellemzők
A használat módozatai
A jelsora és jeleinek száma
A nikolsburgi ábécé jelsorrendje
A székely írás elnevezései
A székely írás nagyívű története és jellemzői
A székely rovásírás sorvezetése
jeltükrözés
A rovásírásos Vinland térkép írásiránya
 
jogar
A jogar nyelének filigránjai
A magyar jogar oroszlánjának kacskaringója
kaptárkő
A kaptárkövek szerepe székely rovásjelek alapján
 
kínai párhuzamok
A kínai áldozat a talaj istenének jel
A kínai föld szójel (Karlgren 362)
A kínai írás magyar szemmel
A kínai középső út szójel (Karlgren 1007)
A Szent Korona és az alucsajdengi hun korona párhuzamai
Bárdi László a sztyeppi íráshasználat kezdeteiről
Kínai tetőcserépdísz
Kínai tetőcserépdísz jelei
Mandics György Szekeres István kínai teknősjeleiről
Mi volt előbb: a kínai, vagy a székely írás?
Olimpiai fáklya magyar eredetű kacskaringókkal
 
könyvek
Fischer K. A.: A hun magyar írás
Sándor Klára: A bolognai rovásemlék
Sebestyén Gyula: A székely rovásírás hiteles emlékei
The Danube Script /archaeomythology.org/
Varga Csaba könyvei
Varga Géza: The origins of Hunnish Runic Writing
Varga Géza könyvei
 
kőkor
A Ggantija írás /tudós.virtus/
A Karanovo kultúra Föld jeles pecsétnyomója
A Karanovó kultúra világmodelles pecsétnyomója
A Mas d Azil-i festett kavicsok /tudós.virtus/
Az Éden írása /ikint.uw.hu/
Egy bélyegző a késő neolitikus Cucuteni kultúrából
Harmatta János: Neolitkori írásbeliség Közép-Európában (Antik Tanulmányok)
Szentgyörgyvölgyi tehénszobor /linksite.hu/ www.linksite.hu/lapok/szentgyorgyvolgyi.tehenszobor/index.php
Tatárlakai táblák /linksite.hu/ www.linksite.hu/lapok/tatarlakai.tablak/
Tordos-Vincsa írás /linksite.hu/
kritika
Friedrich Klára (Birtoklevelünk-e a tatárlaki korong?)
Kritika /linksite.hu/
Pecze László (A rovásírásos Vinland térkép írásiránya) /tudós.virtus/
Vásáry István a Jugria kérdésről
Záhonyi András a tatárlakai táblákról /tudós.virtus/
 
kutatandó
Lévai vár alaprajza /magtudin.org/
Mete-hegyi leletek /székely hírmondó.ro/
kutatók
Bakonyi Gábor /fw.hu/
Michelangelo Naddeo (személyes honlap)
Varga Csaba (személyes honlap)
Varga Géza (személyes honlap)
levelezőlista
Levelezőlista a hozzászólás lehetőségével
 
ligatúrák
Magas kő formula
nt/tn (A székely rovásírás nt/tn (Ten) jele)
tprus (A tprus jel újabb magyarázatai)
 
mai alkalmazás
A székely írás modern alkalmazásai
Csíkszeredai helységnévtábla /szent korona rádio.com/
Élő rovásírás /x3.hu/
H betű egy karszalagon (Betlen János zöld micsodája)
Ipolybalogi helységnévtábla /szent korona rádio.com/
Könyvsorozat címlapján
Pál Balázs verse (tévesen tükrözött betűkkel)
Rovásírás /linkcenter.hu/
Rótt újság (tévesen tükrözött betűkkel) /jövőbenéző.blogspot.com/
Szovátai helységnévtábla /yahoo.com/
Vácrátóti helységnévtábla /vác online.hu/
 
módszertan
Szekeres István a székely írásjelek idegen írások jeleivel történő összehasonlításáról
 
népi párhuzamok
A magyar népművészet tulipánja az ősvallás olvasható istenjelképe
Alsópáhoki tál világmodellje
Czibor Imre korsója az Isten országa mondatjellel
Du ten jelképe egy veleméri cserépedényen
Egy nógrádi hímzés ősvallási eredetű jelei
Gömöri tornácoszlop-kitámasztó
Hieroglifikus felirat egy alsópáhoki tálon
Javaslat az őrségi népi jelkincs modern alkalmazására
Magyargyerőmonostori kályhacsempe égigérő fájának lépcsői
Magyarszecsődi freskórészlet
Magyarszombatfai tányér kőkori istennévvel
Mártonhelyi freskó jó szójele
Miskolci tál égig éró fával
Modern magyar képírás példája egy veleméri sindün
Őrség jelképe
Őrségi szárnyas napkorong jelkép
Somogyi sótartó hettita kapcsolatú jelei
Székely rovásjelek megfelelői a Makoldi Sándor által közölt alföldi pásztor-szarukon
Veleméri rajzos sindük
Veleméri sindü hullámvonallal és napjelképpel
Veleméri sindü ü rovásjellel
Veleméri sindü világmodelljének nepáli magar párhuzama
Veleméri templom ősvallásból örökölt jelei
 
nyelvemlékek
Korai magyar nyelvemlékek
 
online sajtó
Rovatmagazin (A hun rokonságon is jót mosolygott az RTL Klub)
Rovatmagazin (A múzeum levele fibula-ügyben)
Rovatmagazin (Siker: 16 órakor mutatják be a hun fibulát a Nemzeti Múzeumban!)
RTL Klub Online (Az RTL Klub látogatása a veleméri Sindümúzeum őrségi jelkincset bemutató kiállításán)
Szék-helyek.ro (A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma)
Szék-helyek.ro (A székely írás ek jele a latin q megfelelője)
Szék-helyek.ro (A székely rovásírás sorvezetése)
Szék-helyek.ro (Székely rovásjelek párhuzamai a VII-III. századi Dumnaja-hegyi erődből)
Szék-helyek.ro (Van-e felső része a budapesti hun jelvény első jelének?)
 
palást
A koronázó palást jelei
 
permi párhuzamok
Permi ékszer svasztikával
 
piramis
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (1) Bevezető
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (2) Az ősvallási jelentőség
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (3) A magyar égbe vezető út
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (4) Sumer
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (5) Kína
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (6) Indián piramisok
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (7) Boszniai piramisok
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (8) Összefoglalás
rokonság
Csepregi Márta az írásrendszerek rokonságáról /tudós.virtus.hu/
 
rovás kép
Képek rovásjelekről /nerya.org/
 
rovás portál
Ősmagyar Írás /nándi.ingyenblog.hu/
Rovás.hu /rovás.hu/
rovásírásos könyvek
A honfoglalók könyvtárai
Piligrim írnoka hunokról szóló történeteket jegyzetelgetett Géza fejedelem udvarában
rováskorpuszok
Csallány Dezső: A székely-magyar rovásírás emlékei
Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében
Erdélyi István - Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u.17. századig
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig
Fischer Károly Antal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei
Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás
Jakubovich Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi
Libisch Győző: Rovás kincsek
Németh Gyula: A magyar rovásírás
Sebestyén Gyula: A székely rovásírás hiteles emlékei
Szemerey Zsolt: Rovásírásunk gyakorlati alkalmazásáról (kézirat)
 
rovásreform elv
01 Sándor Klára: Az ábécé ne tartalmazzon kitalált jegyeket /virtus.hu/
02 Szemerey Zsolt: Minden írásjegy legyen határozottan egyedi /virtus.hu/
03 Szemerey Zsolt: Az írásjegy legyen könnyen róható /tudós.virtus/
04 Molnár Ferenc: Az írás legyen használható a mindennapokban
rovásreform lépés
A rovásszabvány készítésének lépései
Joó Ádám levelei
Michael Everson budapesti látogatása
Michael Everson javaslata
Michael Everson jelentkezik
Michael Everson közvetítőn keresztül üzen?
Rovásírásunk megújításáról
Varga Géza: A székely írás Unicode-szabványba javasolt jelsora
rovásreform visszhang
Eörsi Sarolta - Zsuppán András: Politikai okkultizmus Magyarországon 2.: Ocsú kontra búza /mancs.hu/
 
rovásreformerek
Bakonyi Gábor a székely rovásírás Unicode szabványának előkészítőiről
Dávid Csaba
Forrai Sándor (arcképe) /freeweb.hu/
Forrai Sándor /magtudin.org/
Forrai Sándor és Magyar Adorján ábécéje /hun-idea.com/
Forrai Sándor-féle rovás ábécé /crowland.uw.hu/
Friedrich Klára /szebb jövőért.net/
Friedrich Klára és Szakács Gábor téves szabályai /hun-idea.com/
Gazda József /terebess.hu/
Hosszú Gábor: A magyar rovásírás az informatika korában
Hosszú Gábor: A rovás betűkészletek jogvédelme /tar.hu/rovasirashonlap/
Hosszú Gábor: Szabványos kódkiosztású rovás betűkészletek /rovásírás honlap.tar.hu/
Hosszú Gábor (személyes honlap) /bme.hu/
Jankovich Nándor (személyes honlap) /magyar betűk.atw.hu/
Jankovich Nándor (vita közben)
Jankovich Nándor rovásírásos honlapjai /geocities.com/
Joó Ádám (vita közben)
Joó Ádám
Kontur László
Koricsánszky Attila (vita közben)
Libisch Győző: A versíró Szabó Dezső /tabulas.hu/
Libisch Győző (vita közben)
Magyar Adorján: Elméletem ősműveltségünkről /yamaguchy.netfirms.com/
Magyar Adorján (saját kézírású ábécéje) /freeweb.hu/
Magyar Adorján (tanulmányai) /yamaguchy.netfirms.com/
Magyar Adorján ábécéje /rovásírókör-forrai.xw.hu/
Magyar Adorján ábécéje /táltos bárka.hu/
Magyar Adorján és Forrai Sándor ábécéje /hun-idea.com/
Magyar Adorján-féle rovás ábécé /crowland.uw.hu/
Michael Everson (vita közben)
Michael Everson budapesti látogatása
Michael Everson jelentkezik
Michael Everson üzen
Michelangelo Naddeo (személyes honlap)
Sándor Klára: Az ábécé ne tartalmazzon kitalált jegyeket /virtus.hu/
Sándor Klára (személyes honlap) /sándor klára.hu/
Sipos László (vita közben)
Szakács Gábor (vita közben)
Szakács Gábor és Friedrich Klára téves szabályai /hun-idea.com/
Szakács Gábor válaszol
Szász Tibor András (a szertő-tetői felirat)
Szász Tibor András (falunap) /zalamedia.hu/
Szemerey Zsolt
Tisza András (vita közben)
Varga Csaba (személyes honlap)
Varga Csaba (vita közben)
Varga Csaba (vita közben)
Varga Géza: A székely írás Unicode-szabványba javasolt jelsora
Varga Géza (bibliográfia) /linksite.hu/
Varga Géza (személyes honlap) /tar.hu/
rovásverseny
Kárpát-medencei rovásverseny /rovás.hu/
 
sumer párhuzamok
Rovásjeleink és a mezopotámiai jelkészlet /magtudin.org/
Sumer világmodell magyar kapcsolatai /tudós.virtus/
szabályok
A történelmi nevek írása rovásbetűkkel a Werbőczy név példája alapján
Idegen szavak írása (Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít)
Írásirány (A rovásírásos Vinland térkép írásiránya)
Vigyázó szemetek New York nevének cirillbetűs átírására vessétek
Szent Korona
01 A Szent Korona hieroglifái (bevezető) /tudós.virtus.hu/
02 A Szent Korona felülnézete a Föld jele /tudós.virtus.hu/
03 A Szent Korona szembőlnézete az Ég jele /tudós.virtus.hu/
04 A Szent Korona keresztpántjának jó szójelei /tudós.virtus.hu/
05 A Szent Korona zománcainak eget tartó Isten (Ég képjel) ábrázolásai /tudós.virtus.hu/
06 A Szent Korona pártájának hegyábrázolásai /tudós.virtus.hu/
07 A Szent Korona zománcain látható Jóma ligatúrák /tudós.virtus.hu/
08 A Szent Korona csüngőin lévő Föld jelek /tudós.virtus.hu/
09 A Szent Korona keresztje /tudós.virtus.hu/
10 A Szent Korona Szent Pál zománcának Isten jelképe /tudós.virtus.hu/
11 A Szent Korona Szent Pál zománcának hegyen folyó ligatúrája /tudós.virtus.hu/
12 A Szent Korona Szent Pál zománcának felülnézeti világmodellje (Föld jele) /tudós.virtus.hu/
13 A Szent Korona Szent Péter zománcának napszimbóluma /tudós.virtus.hu/
14 A Szent Korona Szent Péter zománcának világmodellje /tudós.virtus.hu/
15 A Szent Korona Szent Péter zománcának hegyen folyó szimbóluma /tudós.virtus.hu/
16 A Szent Korona Szent Péter zománcának jeles oroszlánja /tudós.virtus.hu/
17 A Szent Korona Szent Péter zománcának lépcsős toronytemplomai /tudós.virtus.hu/
18 Hieroglifikus alkotmányszöveg a Szent Koronán /tudós.virtus.hu/
19 Tudatos ősvallási jelhasználat a Szent Koronán (értékelés) /tudós.virtus.hu/
 
Szentgyörgyvölgy
Szentgyörgyvölgyi tehénszobor /linksite.hu/
 
székely ábécé
A nikolsburgi ábécé jelsorrendje /virtus.hu/
A székely-magyar rovásírás ábécéje /crowland.uw.hu/
székely betűk
a (A székely írás a betűje)
b (A székely b betű)
b (A székely írás Bél jele)
d (A székely írás d betűje)
f (A Föld szójele és etimológiája)
g (A székely írás g (ég) jele)
g (A székely írás g betűje)
gy (A székely írás gy betűje)
j (A mártonhelyi freskó jó szójele)
k (A székely írás ek jele a latin q megfelelője)
k (A székely rovásírás ak jele)
l (A székely írás l betűje)
ly (A székely írás ly betűje)
m (A magyargyerőmonostori kályhacsempe égigérő fájának lépcsői)
n (a székely írás n betűje)
o (A székely írás o/ó jele)
o (Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői)
ö (A székely írás ö betűje)
r (A székely írás r betűi)
s (A székely írás s betűje)
sz (A székely írás sz (szár) jele)
t (A székely írás t betűje)
u (A székely írás u és v betűje)
 
székely írásemlékek
Alsószentmihályi rovásfelirat
Anyakönyvek /mnl.gov.hu/
Bél Mátyás ábécéje
Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka (Varga Géza)
Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka (Vékony Gábor)
Bögözi felirat
Csencsói sziklajelek
Csíki felirat
Dálnoki felirat
Énlakai unitárius templom rovásfelirata
Felsősófalva rovásleleteiről /zalamedia.hu/
Felsősófalva templomkapu /zalamedia.hu/
Felsősófalvi határkő /zalamedia.hu/
Felsőszemeréd (Horné Semerovce)
Felsőszemerédi rovásemlékek /zalamedia.hu/
Firtosvár rovásemlékei
Homoródkarácsonyfalvi felirat
Karcagi karika (Pecze László) /szebb jövőért.net/
Karcagi karika ősvallási mondókával
Karcagi övcsat (Pecze László)
Kájoni János rovásábécéi
Konstantinápolyi felirat
Magyarszecsődi román kori hieroglifák
Makfalvi fakulacs rovásjelei
Margitszigeti rovásfeliratos kő
Marsigli (Bolognai rovásemlék, Sándor Klára)
Marsigli gróf rovásnaptára (Varga Géza)
Moldvabányai gótikus templom rovásfelirata
Nikolsburgi ábécé jelsorrendje
Nikolsburgi ábécé us jele
Szertő-tetői rovásfeliratok
Szertő-tetői rovásírásos kő /c3.hu/
Székelydályai református templom rovásfelirata
Székelyderzsi rovásfeliratos tégla
Tászoktetői rovásos kövek fényképei
Thelegdi János: Rudimenta /rudimenta.uw.hu/
Tusnád Vártető sziklába vésett jelei
 
székely mondatjelek
tprus (A tprus jel újabb magyarázatai)
 
székely rovásírás ma
Rovásbetűs helységtábla Kunszentmiklóson
Rovásírásos helységnévtábla Szovátán /kuruc.info/
szibériai párhuzamok
A magasba vezető út jele az Urálból
Permi ékszer svasztikával
Uráli medveidol
 
szkíta párhuzamok
A gjunovkai szkíta lószerszámdísz jelei
A Minuszinszk vidéki szkíta sztélé írása
A tiszalöki szkíta bögre jelei
Az Isszik-kurgán szkíta ezüstcsészéjének felirata
Egy paziriki szkíta szőnyeg fonetikus jelei
Szkíta írásmutatvány az Uljap 1-es kurgánból
Szkíta korona az Isten szóval
Szkíta lábbeli a jó szójelével
szó- és szótagjelek
ak (A székely írás ak jele)
ek (A székely írás ek jele)
gy/Egy (Koszta László a kettőskereszt eredetéről)
nt/Ten (A székely rovásírás nt/tn (Ten) jele)
sz/szár (Közös-e a szár /király/ szócsaládja a sumer, akkád és magyar nyelvben?)
ty/atya (A ty rovásjel)
us/ős (A nikolsburgi ábécé us jele)
 
szócikk
Katolikus lexikon
 
szójeles emlékek
Berekböszörményi rovásjeles gyűrű ősvallási imával
Karcagi karika
Regölyi gyűrű
Rovásírásunk szójeleivel írt archaikus imádságok
Székely szójelek /tudós.virtus/
Tusnádi sziklajel
sztyeppi emlékek
A Nyizsnyeje Povolzsei rovásírásos lándzsavég
 
sztyeppi párhuzamok
Afrászijáb: Jóma szár földje
 
tagadók
Az ősiség tagadói
 
tanulmányok
Berta Árpád - Károly László: A szertő-tetői kő rovásírásos feliratai /c3.hu/
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i), Erdélyi Múzeum, 1996. 1-2. füzet.
tatárlakai táblák
A szár szójele az egyik tatárlakai táblán
Az atya szójele egy tatárlakai táblán
Tatárlakai táblák /linksite.hu/ www.linksite.hu/lapok/tatarlakai.tablak/
 
társtudományban
A király dorongja (a méltóságjelvényekről)
A nagyszentmiklósi kincs õsvallásra utaló jelképei
Hagyott-e nyomot a magyar ősvallás az európai folklórban?
Isten szavunk eredete /istenszavunk.extra.hu/
Kultúrpolitika és rovásírás
Mirõl ismerhetõ fel a turul? /turul.extra.hu/
Vásáry István a Jugria kérdésről
Veleméri rajzos tetõcserepek
téveszmék
Jeltükrözés (Friedrich és Szakács téves szabálya) /hun-idea.com/
Jeltükrözés (Pál Balázs verse) /tar.hu/rovásírás honlap/
Jeltükrözés (rovásbetűs újság) /jövőbenéző.blogspot.com/
Nem fonetikus íráshasználat (Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít)
Old Hungarian script /wikipedia/
Pálos rovásírás létének feltételezése /tar.hu/rovásíráshonlap/
Tordos-Vincsa
Egy Tordos-Vincsa ligatúra, Winn 11. jelének magyar értelmezése
Tordos-Vincsa írás /linksite.hu/
török párhuzamok
Az isztambuli sírkő jelei
 
történelem előtt
7500 éves magyar felirat a szentgyörgyvölgyi tehénszobron /virtus.hu/
A Karanovó kultúra fogazott keresztje
A Karanovó kultúra világmodelles pecsétnyomója
Az Éden írása
Egy bélyegző a késő neolitikus Cucuteni kultúrából
Neolitikus pecsétnyomó Kolozsvárról
Szentgyörgyvölgyi tehénszobor /linksite.hu/ www.linksite.hu/lapok/szentgyorgyvolgyi.tehenszobor/index.php
Tatárlakai táblák /linksite.hu/ www.linksite.hu/lapok/tatarlakai.tablak/
Tordos-Vincsa írás /linksite.hu/
 
tudós
Bakay Kornél /linksite.hu/
Csallány Dezső /wikipedia/
Erdélyi István /linksite.hu/
Forrai Sándor (egy hamisított rendelet karrierje) /tudós.virtus/
Forrai Sándor /polgárinfo.hu/
Kozmács István (A budapesti hun fibuláról)
Luigi Ferdinando Marsigli /wikipedia/
Makkay János /btk.pte.hu/
Németh Gyula /wikipedia/
Sebestyén Gyula /wikipedia/
Vásáry István (a Jugria-kérdésről)
Vékony Gábor /wikipedia/
Vékony Gábor
 
Unicode javaslat
00a Bevezető
00b Introduction
01a A székely írás elnevezései
01b Different names of the Szekler Alphabet
02a A székely írás eredeztetése
02b Origin of the Szekler Alphabet
03a A székely írás korszakai
03b History of the Szekler Alphabet
04a A székely írás jelsora és jeleinek száma
04b The Szekler writing’s sign order and number of signs
05a Székely betűk
05b The Szekler Letters
06a A székely írás kis- és nagybetűi
06b Capital and Lower Case Letters of the Szekler Alphabet
07a A jelek irányultsága
07b The Direction of Signs
08a Székely szójelek
08b The Szekler Logograms
09a Székely mondatjelek
09b The Szekler Sentence Signs
10a Székely ligatúrák
10b Szekler Ligatures
11a A bővített nikolsburgi jelsor
11b The Expanded Nicholsburg Sign Case
12a Írásirány
12b The Direction of Writing
13a A székely írás használatának módozatai
13b Variations of the Szekler Writing
14a Központozás
14b Interpunctuation
15a Számrovás
15b Numbers
16a Kőkori írásemlékek
16b Runic Artifacts from the Stone Age
17a Fémkori írásemlékek
17b Artifacts from the Metal
18a Hun, avar és honfoglaláskori írásemlékek
18b Written Artifacts from the Hun, Avar and Homecoming Eras
19a Klasszikus székely írásemlékek
19b The Classical Era of Szekler Artifacts
20a A székely írás modern alkalmazásai
20b Modern Usage of the Szekler Alphabet
21a Párhuzamos beadványok
21b Other Proposals
22a Kódkiosztás
22b Code Setup
23a Irodalom
23b
A székely írás nagyívű története és jellemzői
 
uralmi jelhasználat
A jogar nyelének jelképei
A jogar oroszlánjának kacskaringója
A koronázó palást jelei
A magyar címer hármashalma az ország szójele
A Szent Korona hieroglifái
 
urálvidék
Székely rovásjelek párhuzamai a VII-III. századi Dumnaja-hegyi erődből
 
üldözés
A rovásírás zavarja a Hargita megyei prefektust /erdély.ma/
Rovásírás és kultúrpolitika
vallásos jelhasználat
A veleméri templom ősvallásból örökölt jelei
Egy nógrádi hímzés ősvallási eredetű jelei
Magyarszecsődi freskórészlet
Mártonhelyi freskó jó szójele
vita
A margitszigeti kő rovásfelirata
Árpád-kori rovásjelek a Székelyföldről (vita)
Bakonyi Gábor a székely rovásírás Unicode szabványának előkészítőiről
Csáji Koppány közbeszól
Csepregi Márta az írásrendszerek rokonságáról
Hun vót, hun nem vót (válasz Botár Istvánnak)
Máté Zsolt: A székely rovásírás latin rejtélye
Rovásvita /corpuscuit/
Sándor Klára szerint a székely írás a XV. század szülötte
Szegedi párbeszéd /linksite.hu/
Varga Géza: A tprus jel újabb magyarázatai (válasz Máté Zsoltnak)
Vinland térkép /hik.hu/
Vinland térkép (Pecze László)
 
rokon lapok
A honfoglalók könyvtárai /linksite.hu/
Avarok /linksite.hu/
Betű /linksite.hu/
Fazekas /linksite.hu/
Hunok /linksite.hu/
Írástudomány /linksite.hu/
Könyv apróhirdetés /linksite.hu/
Könyvkereső /linksite.hu/
Magyar őstörténet /linksite.hu/
Magyar ősvallás /linksite.hu/
Magyar régészet /linksite.hu/
Mandics György /linksite.hu/
Néprajz /linksite.hu/
Nyelvészet /linksite.hu/
Őrség /linksite.hu/
Régészet /linksite.hu/
Rovásreform /linksite.hu/
Szegedi párbeszéd /linksite.hu/
Szent Korona /linksite.hu/
Szentgyörgyvölgyi tehénszobor /linksite.hu/
Tatárlakai táblák /linksite.hu/
Tordos-Vincsa írás /linksite.hu/
Történelem /linksite.hu/
Tudomány /linksite.hu/
konkurrens lapok
Rovás /lap.hu/
Rovásírás /linkcenter.hu/
Rovásírás /linkpark.hu/
a lap leírása:
Ezen a lapon helye van minden olyan honlap linkjének, amelyik a
székely rovásírás tudományos igényű kutatását, ismertetését; a
különböző nézetek ütköztetésével a hipotézisek ellenőrzését, az
ismeretek terjedését, a téveszmék (például a jeltükrözés, valamint a
jobbról balra való írás papíron és számítógépen is preferálttá tétele)
visszaszorítását szolgálja; és egyúttal megfelel az elvárható technikai,
formai és tartalmi követelményeknek is.

A székely rovásírás az emberiség legkorábbi, mindmáig folyamatosan
használt írása.

Kőkori vallásos jelképekből (képszerű szójelekből) alakult ki a közel-
keleti Éden területén mintegy 50 000 évvel ezelőtt, a két jégkorszak
közötti interglaciális idején.

Az "f" (Föld) rovásjel az Éden térképe - ebből és az általánosan
elterjedt voltából következően a legkorábbi jelek egyike.

Első (Eurázsiában és Amerikában is széles körben elterjedt)
elolvasható, másolatokban fennmaradt írásemléke a Jóma ligatúra.
Ez a kőkori istennév két magyar szóból álló összetétel.

A második legkorábbi, elolvasható, eredetiben fennmaradt
írásemlékünk a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénidol négy szójele,
amelyek szintén magyar szavakat jelölnek.

Az írás technológiája kezdetben a homokszórás, karcolás és festés
lehetett. A rovás csak a fémkések elterjedésével válhatott
általánossá.

Az írástechnológiából következően a sorvezetése eredetileg nem
jobbról balra irányult, amit a legkorábbi írásemlékek igazolnak is.

A székely rovásírás korai emlékei szó- szótagoló jellegűek, a jelek
többsége esetén felismerhető az egykori képi tartalom.

A székely rovásírás elődje közvetve, vagy közvetlenül hatott a sumer,
a kínai, a hettita hieroglif írás és még sok írásrendszer
létrehozásakor.

A székely rovásírás jelei genetikus (származási) kapcsolatban vannak
a magyar népi, uralmi és vallási jelkészlettel.

***

A székely írás korszakai


A székely írás történetének kezdete párhuzamos Eurázsia és Amerika
homo sapiens sapiens általi benépesedésének történetével.


Paleolitikum

A székely írás legelső jelei a jégkorszak leghidegebb periódusának
beköszöntekor (mintegy 50 000 évvel ezelőtt) már léteztek. E jelek
közül legfontosabb az \"f\" (föld) rovásjel . Ez a jel a teremtett és
rendezett világ (az Ararát körüli Éden) térképe. Azért található meg
szinte minden nép jelkincsében, mert akkor született, amikor e népek
ősei még az Éden területén egy közös őshazában éltek (100 - 50
ezer évvel ezelőtt, az interglaciális idején).

A székely írás előzménye a jégkorszak végén eljuthatott Eurázsia
jéghatárhoz közeli területeire és Amerikába. Ezt a Mas d' Azil-i jelek,
az indián jelek és a székely írásjelek között található, kb. 20-20 db.
formai azonosság alátámasztja.

A paleolitikum végéhez kötődhet a fonetikus Jóma ligatúra
megszületése, amely a paleolitikus Éden "uralkodójának" nevét őrízte
meg Eurázsia északkeleti részén és Amerikában. A székely írásjelek
segítségével megérthető és részben elolvasható "Jóma föld(je)"
szöveg eurázsiai és amerikai másolatok sorozatában maradt ránk.

A paleolitikum írástechnológiája a homokszórás, a festés és a
marokkővel beütögetett sziklavéset volt. Az okker- vagy homokszórás
nyomai sírokban megfigyelhetők. A tibeti és az indián mandalák
homokszórásos technikája is a paleolitikum írástechnológiájából
származhat.


Neolitikum

A Közel-Keletről később kirajzó népek csatlakoztak az előző
csoportokhoz és felülrétegezték elődeik kultúráit. Valószínű, hogy
Eurázsiában és Amerikában kezdetben sokáig ugyanazt az írást,
vagy rokon írásrendszereket használtak. A több évezredes
változatlanság magyarázata a jelek erős ősvallási kötődése volt,
amely nem tette lehetővé a radikális változtatásokat. Az írásfejlődés a
székely írás elődjét az ősvallási jelentőségű, ünnepi alkalmazások
területére szorította vissza.

Hiteles régészeti ásatásból ismert az első eredeti állapotában
fennmaradt és jól olvasható írásemlék, a 7500 éves
szentgyörgyvölgyi tehénszobor. Ez egy térbeli világmodell, amely a
kor isten- és világelképzelését illusztrálja. A "szár", "sarok", "ég" és
"Ten" szójelek maradtak fenn rajta - ezek a ma ismert székely "sz",
"s", "g" és "nt/tn" írásjelek előképei.

A sokat emlegetett tatárlakai (tartariai) agyagtáblák jeleinek egy
része a székely jelekkel azonosítható, de a jelek többsége idegen.
Feltehetően helyes Záhonyi András feltételezése, amely szerint a
táblák csillagtérképet - azaz egyfajta világképet - ábrázolnak.
Hozzátehetjük: a jelek többsége azért hasonlít sumer jelekre, mert a
csillagképek rajza széles körben ismert és azonos volt. A kerek tábla
képszerkezete a székely "f" (Föld) jel megfelelője. Ez alátámasztja a
tatárlakai kerek tábla világmodell-voltát.

A székely jelekkel azonos jelek tömege található a Kárpát-
medencében és környezetében, többek között a Tordos-Vincsa, a
Cucuteni és a Karanovo kultúra jelei között is.

A paleolitikumból örökölt írástechnológiák sorát - az ismert régészeti
leletek alapján - az agyagba karcolás egészíti ki.


Fémkorszakok

A fémkorszak fémkései tették lehetővé a rovástechnológia
megszületését (a kőkések a törékenységük miatt aligha voltak
alkalmasak a fába rovás céljaira). A rovástechnológia miatt a jelek
alakja és az írás iránya megváltozott. A korábbi balról jobbra haladó
írásirány helyébe (a botra rovás esetében) a jobbról balra haladó
írásirány lépett. A régi jelképes ligatúrák és a festett jelek esetében
változatlanul az eredeti balról jobbra tartó írásirány maradt meg
(például a X. századi afrászijábi tál feliratán).

Az Éden területén a székely írás elődjének ismerete sokáig
fennmaradt. E központi tájon a történeti korokban is felismerhető az
írásrendszerek rokonsága a székely írással. Ezért találunk egy sor
jelkincsben (pl. a hettita hieroglif írásban, az urartui hieroglif írásban,
a tepe yahjai jelek között stb.) kb. 20 - 20 hasonló jelformát; sőt
esetenként tartalmi, azaz hangalaki és jelentésbeli azonosságokat is.
A legkorábbi történeti források megőrízték annak emlékét, hogy
eleinktől származik az írás. A föníciai hagyományban például az
maradt fenn, hogy írásukat Taautosztól kapták (a "tátos" a magyar
sámán neve).

Ezzel rokon a kínai krónikák azon adata, miszerint a kínaiakat a
hunok ősei tanították a kultúrára. (A kezdetek bölcs uralkodóitól
származik a kultúra, akiktől a Xia dinasztia ered, akiktől viszont a
hunok származnak). A kínai és a csukcs írással felismerhető
kapcsolatok, szibériai sziklarajzok, valamint a szkíta és hun
írásemlékek ezt a kínai adatot alátámasztják.

A sztyeppi lovasnomád népek a régészeti leleteik szerint ismerték és
használták a székely írást. A székely írás a szkítákkal, hunokkal,
avarokkal és a magyar honfoglalókkal a sztyeppéről ismételten
beköltözött a Kárpát-medencébe, ahol korábban is ismert volt.

A hunok rovásemlékei közé tartozik az alucsajdengi hun korona Jóma
ligatúrája, a budapesti hun jelvény (amelyen az észak szó maradt
ránk székely betűkkel írva, a hangzóugratást alkalmazva). 531 táján a
mervi oázisban a hunok számára készült a Szent Korona , amelyen
szintén megtalálható a Jóma ligatúra több példánya, és amely a "jó
király: jó föld" hieroglifikus alkotmányszöveget hirdeti. A magyar
honfoglalást megélő avar csoport írásemléke a bodrog-alsóbűi
rovásírásos fúvóka . Avarok hagyták ránk a nagyszentmiklósi kincs
jeleit is (ez utóbbin azonban nem a rovásfeliratok írása azonosítható
a székely írással, hanem a vallási jelképek jelkészlete, amelyet eddig
nem vizsgáltak érdemének megfelelően).

A hunok és az avarok hieroglifikus szó- szótagoló írásként és
betűírásként egyaránt használták a székely írás elődjét az egész
Kárpát-medencében.



A klasszikus székely írás kora


Az írást a székelyek őrizték meg napjainkig Erdélyben. Időközben a
szó- szótagoló jelleg háttérbe szorult, de nem felejtődött el teljesen.
Attila halálát követően még készültek mondatjeleket és szójeleket
alkalmazó feliratok is.

A korszak végén (napjainkban) a "modern használat" hívei
meghamisítják a székely írás jellemzőit. A székely írás eredeti
jelsorrendje helyett a latin írás jelsorrendjét alkalmazzák; a
mondatjelek és szójelek léte is megkérdőjeleződött; a székely
írásjelek tükrözésére vonatkozó új szabályt találtak fel és terjesztettek
el.

Napjainkban a rovástechnológia a háttérbe szorult s átadta helyét a
papírra, sőt a számítógépbe írásnak. Az átmeneti korban - az új
íráshordozók igényeinek megfelelően - papíron, számítógépen és
kőbe vésve is egyre inkább teret nyer a balról jobbra való írás. A
"modern használat" két-három híve - egy téveszméket terjesztő szűk
iskola - anakronisztikus módon ragaszkodik a papíron már
korszerűtlen jobbról balra való sorvezetéshez. A fazekasoknál és a
tojásfestőknél, akik az eleikről maradt jelekhez (például a Jóma
ligatúrához) ragaszkodnak, érintetlenül megmaradt az ősi, balról
jobbra tartó írásirány.

A székely írás klasszikus emlékei közé tartozik az alsószentmihályi
felirat , a székelyderzsi rovásfeliratos tégla , Kájoni János
rovásábécéi , a homoródkarácsonyfalvi felirat , a dálnoki felirat , a
bögözi felirat , Marsigli gróf rovásnaptára , a csíki rovásfelirat , a
székelydályai felirat , a konstantinápolyi felirat , a nikolsburgi ábécé,
az énlakai rovásfeliratos mennyezetkazetta.

***

Rovásírásunk tudós eredeztetésének története


A hibás őstörténeti előfeltevésével leszámolni képtelen akadémikus
„írástudomány” rovásírásunk eredeztetésére irányuló évszázados -
de el nem túlzott - erőfeszítéseinek végső eredménye egy nagy nulla.


1. ábra. Az égig érő fa ábrázolása a koronázási paláston, tövében a
székely "j" (jó) rovásjel kacskaringó alakú párhuzamaival

A krónikás hagyomány hun vagy szkíta írást emleget. Ezzel
összhangban áll a tudós Thelegdi János véleménye: „A hun betűkről,
melyek közönségesen székely betűknek neveztetnek”, valamint a
tudóstárs Baranyai Decsi Jánosé is, aki az előszóban „szkíta ábécét”
említ (Thelegdi/1598, 1994/7,15). Bél Mátyás is hun-szkíta írásról ír
1718-ban megjelent nagy hatású munkájában.

Újabban mind a hun, mind a szkíta nevet gyűjtőnévnek tekintik,
ezeket egymástól és a magyarságtól is elhatárolják. Sokáig
elhallgatták a hun és szkíta íráshasználat tényét is (amelyről pedig
antik források és régészeti leletek is tájékoztatnak) és koholmánynak
ítélték a székely rovásbetűket (krónikáink nehezen kétségbevonható
adatai ellenére). E nagy támogatást kapott megalapozatlan
balítéleteknek köszönhetően aztán a mai közgondolkodás szerint a
szkíta vagy a hun név nem igazít el eléggé (csupán a keleti, sztyeppi
származásra utal) - és sokan ma is kételkednek a honfoglalók
íráshasználatában.

Ligeti Lajos is hasonlóan vélekedett még 1986-ban is. Mint írta,
hangtanilag a magyar betű szavunk lehetne honfoglalás elôtti török
jövevényszó, de „e feltevés mögül hiányzik a kielégítő tárgyi háttér;
miféle írott szövegekről lehet szó ebben a korban?” (Ligeti/1986/262).

A modern korok kutatói a bizonytalanná tett hun és szkíta forrás
helyett megpróbálták a székely írás eredetét íráshasználattal
közismerten rendelkező népekhez kötni.

Fischer Károly Antal még a hagyománynak megfelelôen hun-magyar
írásról tájékoztat (Fischer/1889).

Nagy Géza 1890-ben türk jelekkel vetette össze a székely
rovásbetűket. A türk írás megfejtése és az íráshasonlítás elveinek
kidolgozása előtt egy ilyen felszínes - a jelek kismértékű
hasonlóságára épülő - összevetés indokolt volt, de származási
hipotézis megalapozására akkor sem adott lehetőséget.

Thorma Zsófia az általa felfedezett tordosi neolitikus cserepeken
négy székely rovásjel (a „c”, ny”, „t”, „zs”) előképét ismerte fel (a
párhuzamok száma valójában tíz felett van!). A hazai mellőzés miatt
könyve németül jelent meg, amelyben a lineáris jelek keleti
vonatkozásait is tárgyalja (Thorma/1894).

Debreczenyi Miklós 1914-ben magyarul olvasta el egy 3000 éves
szkíta balta ligatúrás feliratát, amit 1971-ben Pataky László
lényegében hasonlóan értelmezett.

Sebestyén Gyula már 1915-ben helyesen fogalmazta meg azokat az
elveket, amelyeket egy írásrendszer eredetének kutatása közben
célszerű szem előtt tartanunk: „előbb tüzetesen megismertük a
magyar rovásírás rendszerét, utána pedig a rendszer ismérveivel az
egyetemes írástörténetben felkutattuk és a fejlődés sorrendjében el
is helyeztük”. A székely írás rendszerét vizsgálva megállapítja, hogy a
székely írás rovásírás, s mint ilyen, a „rováson legtovább
megmaradt”. A türk és a székely írás magánhangzóit görög
eredetűnek tartja s ebből azt a téves következtetést vonja le, hogy a
két sztyeppi írás eredetileg nem volt magánhangzó-ugrató. Ez a
következtetése azonban helyesbítésre szorul. Abból a tényből
ugyanis, hogy a székely írás magánhangzói gyakorlatilag azonosak a
görög írás magánhangzóival, még nem következik, hogy a székely
írás eredetileg nem volt magánhagzóugrató. A görög írást megelőző
szótagírások ugyanis már rendelkeztek magánhangzókkal, de azokat
nem mindíg írták ki - mert a magánhangzókat a szótagjelekkel is
kifejezhették. A magánhangzókat csak különleges esetekben: például
hosszú magánhangzós szótagokban jelölték (ahogy az a korai
székely írásemlékeken is megfigyelhető).

Azaz a magánhangzókat ismerő, mégis magánhangzóugrató székely
és türk írásgyakorlat - jellegét tekintve - korábbi a görög és a föníciai
rendszereknél. Ebből pedig - Sebestyén Gyula rendszerelvű
szemléletével összhangban - az következik, hogy a görögök
átvehették a magánhangzóikat a székelyből, fordítva azonban ez nem
történhetett. A székely magánhangzóugratás gyakorlata és a
magánhangzókészlet is a görögöket és a föníciaiakat megelőző
(hurri?) szótagoló rendszerek rokonságába tartozik.

Sebestyén Gyula a föníciai-görög forrást az ótürkből nyelvi okok miatt
hiányzó, de a székelyben létező „f” mássalhangzóval is bizonyítani
próbálja. Az „f” hang azonban az archaikus görögből és a föníciaiból
is hiányzik, a klasszikus görögben később megjelenő „f”
(pontosabban „ph”) alakja pedig nem azonos a székely „f” körbe zárt
keresztjével, hanem az „us” rovásjel formai megfelelője (vö: Jensen/
1969/443!). A körbe zárt kereszt ugyan megtalálható a föníciaiban és
a görögben is, de ezekben mindig „t”, vagy „th” hangot jelöl (20.
ábra). E jelek tehát nem alkalmasak a székely írás föníciai-görög
eredetének igazolására.

Az eredetileg török nyelvű székelységet feltételező elmélet
szellemében Sebestyén Gyula felteszi, hogy az „elmagyarosodó”
székelység a török rovásírás ismeretét keletről hozta magával s így
örököse lehet a hun-avar hagyományoknak. (A székelyek eredeti
török nyelvűsége ugyan minden alapot nélkülöző hipotézis, de a hun-
avar származás gondolatának megőrzése helyesnek bizonyult.)
Rovásírásunk szerinte a magyarokhoz a nyugati türkből (az Azov-
vidéki turkok világából) került, amelyben több középtenger-melléki
régiség maradt meg, mint a közép-ázsiai ótörök rendszerben (s itt
alighanem a jelformák régiségére gondolt). A nyugati türk kapcsolatot
azonban azóta sem sikerült bizonyítani, s ez az ötlet is megmaradt az
alátámasztást nélkülöző találgatások szintjén.

Melich János (1925) szerint „e” és „o” jelünk a szamaritánusból való.

Aczél József, aki 1926-ban megjelent munkájában a magyar és a
görög nyelv között 3000 tőszóegyezést mutatott ki, könyve végén
összeveti a görög és a székely írásjeleket is. Mint megállapítja, „ a két
írás mérlegelésénél a rokon hangcsoportokat kell összehasonlítani ...
az ó-hellén g jelet ne a székely g jellel vessük össze, hanem a k, g, kh
hangcsoportot a másik ABC hasonló hangcsoportjával ... A
magánhangzók jeleinek egyezése különösen feltűnő” (Aczél
1926/182). Azaz a görögök - a sémi írásokból többnyire hiányzó -
magánhangzókat a székely írás elődjéből, vagy környezetéből
vehették.

Németh Gyula 1934-ben rovásírásunkat a türk írás családjába
sorolta, tizenhat rovásjelünk többnyire csak vélt formai hasonlósága
alapján. Az „e” és „o” jelet a glagolitából származtatta - mert ott talált
hasonló jeleket. A glagolita írás azonban nem volt használatban
azokon a területeken, ahol hite szerint a magyarság lakott. Ezért
feltételezte, hogy „számolni kell” egy glagolita írásban jártas, Dél-
Oroszországban tevékenykedő szláv szerzetessel, aki gazdagította
rovásírásunk jelkészletét.

A hun-avar-székely azonosságot, a glagolita írást használó szlávokkal
érintkező és rovásírásunkat használó hunok és avarok magyarságát -
bár krónikáinkból ez következik - a kor „meghatározó tudományos
vonulata” nem fogadta el. Az innen - onnan összeszedett jelek
hipotézise ezért szükségképpen további megoldhatatlan
ellentmondásokba szorította a kiötlőit. Aligha képzelhető el ugyanis,
hogy türkök, görögök, glagolita írást ismerő szlávok és a keleti
magyarok egyszerre, egy helyen összefutottak volna a székely írás
megteremtése végett. Amint az sem, hogy eleink évszázadokat vártak
volna jelkészletük összeszedésére.

Ez az „összeszedegetős” elmélet akkor lenne következetes, ha az
„us” jelet a hettitáktól, a „ty” jelet a kínaiaktól, a „tprus” jelet pedig az
egyiptomiaktól eredeztetné - egy-egy hettita, kínai és egyiptomi
„szerzetes” látogatását feltételezve.


2. ábra. IX-X. századi afrászijábi cserépedény székely rovásbetűk
szójel-előzményeivel. A felirat olvasata: "JóMa Szár Föld(je)". Jóma
egy kőkori isten neve (vö: finn jumala "isten"; magyar ima; iráni Jima
"egy özönvíz előtti isten neve"). Szár szavunk "király" jelentésű volt
(vö. sumér-akkád sar, sarru "király", illetve Szár László nevével!),
ebből származik az úr szavunk is, amely a királyi méltóságot jelölte a
honfoglalás korában.


Sándor Klára Róna-Tas András hatására kezdett foglalkozni a
székely írás eredetének kérdésével. Mint írja: „célom az volt, hogy
összefoglaljam, milyen feladatokat kell elvégeznünk, mielőtt azt az
ábécét kezdjük keresni, amely alapja lehetett a székely rovásírás
legkorábbi változatának ... a manapság újra egyre nagyobb számban
feltűnő dilettáns elméleteket (sumer, japán, etruszk stb. kapcsolatok)
nem vettem figyelembe” (Sándor/1992/79).

Azaz a székely írást - bár erre utaló adat, Kézai (blakokat említő)
talányos mondatán kívül nincs - átvételnek tekinti, s az önálló fejlődés
lehetőségét felvetésre méltónak sem tartja. Nem is gondol arra, hogy
a székely írás szótag- és szójeleket is tartalmaz, amelyeket nem
vehettünk át (és nem fejleszthettünk ki) egyetlen idegen „ábécéből”
sem.

E tanulmányban csak a székely rovásírás neve jelenik meg, az írás
egyéniségéről a szerző nem vesz tudomást - ezért írása aligha
tekinthető többnek értéktelen találgatások halmazánál. Például: ha az
írás átadására a honfoglalás előtt került sor, akkor „még nem
lehettek benne a glagolita és cirill eredetű jelek ... az írást átadó nép
nyelve lehetett nem török és török”.

A tanulmányból világosan kiderül, hogy az akadémikus ihletettségű
kutatás a székely írás előképét nem tudja megnevezni; egyes szerzők
„tudományos” tevékenysége pedig alig több indokolhatatlan tilalmak
felállításánál és a „dilettáns” jelző osztogatásánál.

Róna-Tas András, aki 1992-ben még „A magyar írásbeliség török
eredetéhez” címmel írt tanulmányt ír és betű szavaink etimológiájáról
(Sándor/1992/9), 1996-ban már úgy tudja: „Mindeddig tisztázatlan az
írás eredete. Magából az írásból csak annyi állapítható meg, hogy a
betűalakokat nagymértékben befolyásolta az, hogy a betűket rótták,
hogy az írás jobbról balfelé haladt, hogy a magánhangzókat csak
ritkán írták ki, s leginkább akkor, ha azok hosszú magánhangzót
jelöltek. Ez a sémi íráscsaláddal való kapcsolatra mutat. Ugyanakkor
az írásban több betűkapcsolás, illetve rövidítés van, ami a középkori
latin betűs írásnak sajátja, ezért bizonyos, hogy a székely rovásírás a
latin írás hatása alatt fejlődött vagy fejlődött tovább. ... A keleti türk
rovásírással kifogástalanul csak két igen egyszerű betű (az sz és az
n) egyeztethetô. Négy betűje (a, e, o, f) biztosan, két betűje
valószínűleg (h, l) szláv közvetítéssel a görög ábécére vezethető
vissza.” (Róna-Tas 1996/338).

Azaz a türk íráscsalád helyett egyes szerzőknél ma már a sémi
íráscsaláddal való rokonítás került napirendre, azonban továbbra
sem határozzák meg egyik ismert írást sem forrásként és - megfelelő
elvek és adatok híján - a tudományos igényű bizonyításra sem
tesznek kísérletet. A székely írás egyes jellemzői valóban a sémi
íráscsaládra (vagy inkább annak elődjére) mutatnak, míg más
jellemzői a türk íráscsaládra, a továbbiak pedig az egyiptomi, kínai,
sumér stb. írásrendszerekre. Ha Róna-Tas András ezek közül egy-két
kiragadott jellemzőt túlhangsúlyoz és félreértelmez, míg másokat
említés nélkül hagy - akkor az nem a székely írás eredetének, hanem
csupán a szerző szándékainak megismerését segíti elő.

Ami pedig a középkori latinbetűs betűkapcsolások székelyre gyakorolt
hatását illeti, a székely betűk egyúttal hieroglifák (ősvallási kötődésű
szójelek) is - ezért nem a betűkapcsolások, hanem a jelkapcsolások
eredetét kell keresnünk. Ez pedig a kínaiak írására jellemző, akik - az
egyszerű képekkel visszaadhatatlan fogalmak jelölésére - egy sajátos
montázs-technikát alakítottak ki (például a „fül” és a „kapu” jele
együttesen „valaminek a meghallását” jelenti). E sajátos
jelkombinációknak köszönhetően a kínai írásnak ma mintegy 56 000
jele van, holott a korai szó- szótagírásoknak elég volt 700 - 2500 jel
is. Mivel a székely írás elődjét használták a hunok és az avarok is, s a
székely és kínai írás között kétségtelen kapcsolatok mutathatók ki,
ezért nem lehet elvetni a hun, avar és székely ligatúrák és a kínai
montázstechnika rokonságának lehetőségét. A jelkapcsolásokra, és a
jelekből alkotott képekre elegendő keleti (vagy keleti eredetű magyar)
példa van ahhoz, hogy a „latin hatás” helyett a sztyeppén széles
körben elterjedt, jóval korábbi szokásról beszéljünk. A Róna-Tas
András által feltételezett, de nem bizonyított „latin hatás” csupán egy
használhatónak vélt, de erőtlen eszköz arra, hogy a székely írásnak
az arameusból le nem vezethető sajátosságait megpróbálják magya-
rázni.

A fenti két évszám között jelent meg Simon Péter „A székely írás
eredetéről” írt tanulmánya. Ebben a jelformák hasonlítgatására
szorítkozó írásrendszer-egyeztetési elképzeléseket értékeli: „Két vagy
több írás közös jeleinek a száma kétségtelenül közelebbi, vagy
távolabbi rokonságuk bizonyítéka; ám csak egy bizonyíték a
lehetséges többi mellett, és a rokonság nem feltétlenül azonos azzal,
hogy egyik írás a másikból származott. Írások elemzésekor,
összehasonlításakor elengedhetetlen annak a vizsgálata is, hogy
azok, rendszerüket tekintve, az írásfejlődés mely irányát képviselik ...
Ehhez pedig rendszerbeli sajátosságaikat is tisztázni kell.” Majd
megállapítja: az ótürk írások a betűírások és a szótagírások között
helyezkednek el. Alapvetően más rendszerűek, mint akár a székely,
akár a pehlevi (arámi-szogd) és a többi sémi eredetű betűírás. Kizárt
dolog, hogy a bonyolult türk szótagírás betűírásból alakuljon ki,
ráadásul egy olyan korban, amikor a betűírások már régen
elterjedtek.

Az északi semita írásokkal egyeztethetetlen székely jelek tatárlaki,
egyiptomi, krétai, ciprusi, hettita, föníciai, dél semita, görög, etruszk,
ibériai, germán stb. párhuzamainak vizsgálata alapján valószínűsíti,
hogy a székely írás nem tartozik a sémi írások családjába, hanem
közvetlenül a Mediterráneum keleti felében használt hieroglif
írásokból alakult ki a Fekete-tengertől és a Kaukázustól délre, a
Damaszkusz és Babilon vonaltól pedig északra, a Kr. e. II. évezred
első felében (Simon 1993/42-51).

Szekeres István ugyanebben a kötetben így fejti ki az álláspontját: „A
magyar írástörténet-kutatás - a nemzetközihez hasonlóan - többnyire
csak a jelformák és a hangértékek összevetésére, hasonlítgatására
szorítkozik két írásrendszer rokonságának vizsgálatakor. ... A
sztyeppi írások létrejöttét magyarázó munkák megelégszenek korábbi
megállapítások ellenőrzés nélküli ismételgetésével. ... Így születhettek
meg és terjedhettek el azok az „eredmények”, hogy az ótörök s a véle
rokonságban lévô székely rovásírás is, végső soron az arameus
távoli származéka. ... A jelek formai azonossága, vagy hasonlósága
azonban önmagában nem sokat jelent. Antik írásrendszerek esetén
legfeljebb néhány statisztikai megállapítás várható a pusztán a jelek
formai hasonlóságára alapozott, de az egykori fogalomjelentések
feltárását meg sem kísérlő elméletektôl ... Az eltérések és a kivételek
okát rendre válasz nélkül hagyták. Meg sem próbálták ... feltárni ezen
írások létrejöttének egyéb lehetőségeit, a ... nyelvi alapok nyújtotta
„nyelvi keresztpróba” lehetőségével pedig végképp nem éltek, mert
azt fel sem ismerték” (Szekeres/1993/56-59).

Saját összegzésem a maival egyezően hangzott: „A magyar nyelv ...
olyan területeken alakult ki és fejlődött, ahol a legfontosabb
írásrendszerek változásait okozó történelmi kataklizmák hatása
meghatározó volt. ... ennek köszönhető a magyar szimbólumkincs és
a székely írás sok párhuzama, amelyek ... déli földrajzi területekre és
korai történelmi korszakokra mutatnak. Ezen párhuzamok szerint az
uráli és a finnugor kor valahol a Kaukázustól délre eső hegyekben
zajlott le. Az ugor kort megelőző ezer éves átmeneti időszak (2000 és
1000 között) az Anatóliából a sztyeppére irányuló vándorlás korszaka
lehetett, aminek során a Kárpátoktól Kínáig jutottak el kulturális
és/vagy etnikai értelemben vett elôdeink. Lehetséges, hogy ... a
sztyeppi szakasz ... már i. e. 4000 táján megkezdődött. ... a délről
évezredeken át folyamatosan érkező hatások a sztyeppén egymásra
rétegződtek és egységesültek ... a székely rovásírás bölcsője valahol
a Közel-Keleten ringott i. e. 5000 és i. e. 600 között. ... Ha közelebbi
időpontot kellene megadnunk, akkor az i. e. második évezred
közepén a sztyeppére irányuló hurrita (szabír) vándorlásra
gondolhatunk leginkább. ... a székely rovásírás minden bizonnyal a
fémkohászattal összefüggésben, a lótartás elterjedésével és a
sztyepp déli irányból történő benépesedésével párhuzamosan jutott
el Kínáig, majd a ... népvándorlás hullámaival Európába.”
(Varga/1993/142,145)

Benkő Elek a „következtetéseiben vitathatatlanul műkedvelő”
értekezések példájaként említette fenti közös kötetünket
(Benkő/1994), de - érvek híján - nem vállalkozott annak tudományos
igényű bírálatára. A kötetben tárgyalt legfontosabb kérdéskörre, a
származásra vonatkozó félmondata szerint azonban a székely írás
„még tisztázatlan eredetű”. A Hunnia szerkesztőségi cikke (Robbanó
írástörténet, 1996. II. 2., 53. o.) után a szerző visszakozott: „ma még
nincs egyértelmű képünk arról, hogy mikor és milyen körülmények
között alakult ki az írásbeliségnek ez a sajátos megjelenési formája. A
kutatás egy meghatározó vonulata egyetért abban, hogy a székely
rovásbetűk nagyobb részben türk, kisebb mértékben pedig görög és
glagolita ... eredetűek.” (Benkő/1996).

Bár nem árulja el, kit számít a „meghatározó vonulat” sorába, Róna-
Tas András (1996), Sándor Klára (1996) és Ferenczi Géza (1997)
éppen ekkortájt hagyott fel korábbi álláspontjával, Vékony Gábor,
Püspöki Nagy Péter, Simon Péter és mások pedig korábban sem
hitték azt, hogy „a székely rovásbetűk nagyobb részben türk ...
eredetűek”. Ha Németh Gyula - aki életében három egymástól eltérő
őstörténeti koncepciót dolgozott ki - megérhette volna ezt a kort,
bizonyára maga is felhagyott volna a türk eredeztetés délibábjával.

Az akadémikus ihletésű kutatás által keltett zavarra jellemző az újabb
székely rovásemlékek felkutatásában és a közérdeklődés
fenntartásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, de a „tudós”
eredeztetéseken át nem látó Ráduly János ellentmondásos
értékelése. 1995-ben napvilágot látott kötetében egyik helyen ezt
írja: „Bizonyító érveket próbáltam felmutatni, hogy volt és van
rovásírásunk, amely nem besenyő, de minden ízében magyar.”
Néhány oldallal alább így fogalmaz: „Köztudott, hogy a székely
(magyar) rovásírás ábécérendszere zömében ... türk eredetű.”
(Ráduly/1995/5,19). Valóban ez a köztudomás, csak e
közhiedelemnek nincs semmi valóságalapja s e kötetének
megjelenésekor e balhit mögül már azok a „tudósok” is kihátráltak,
akik azt elterjesztették.

3. ábra. A szójelekből összerakott énlakai "Egy Usten" ligatúra, amely
összekötő kapcsot jelent a megelőző évezredek jellegzetesen szép
hieroglifikus íráshasználata felé

***

Ma csupán a kívülállóknak, dilettánsoknak és műkedvelőknek
nevezett alternatív kutatók mutatnak fel olyan (bizonyítékok sorozatát
tudományos igényű elmélettel rendszerbe szervező) hipotézist,
amelyet - s ez korántsem mellékes - a krónikáink is alátámasztanak.

Azaz a hibás őstörténeti előfeltevésével leszámolni képtelen magyar
„tudomány” rovásírásunk eredeztetésére irányuló évszázados - de el
nem túlzott - erőfeszítéseinek végső eredménye egy nagy nulla.
„Nemzeti írástudományunk” legnagyobb teljesítménye annak
elismerése, hogy a székely írás nem koholmány, hanem tény -
ahogyan azt krónikáink már néhány évszázaddal ezelőtt is megírták.
Biztató jelnek is tekinthetnénk, hogy a legújabb dolgozatok legalább a
teljes csőd felismeréséről tanúskodnak. Ráduly János (1998/65)
ugyanis már egyetértőleg idézheti Sándor Klárát (1996), aki szerint a
székely (magyar) rovásírásban „minden alapvető kérdés tisztázatlan”.
Ez a vélemény pontosan tükrözi az akadémikus kutatás ma
hangoztatott álláspontját, helyzetét és tanácstalanságát. A szerzők
egyúttal azonban annak is tanújelét adják, hogy továbbra sem
hajlandók elfogadni a magyar történetíróknak a székely írás
eredetére utaló adatait és figyelemmel kísérni a saját köreiken kívül
végzett munkát. A hagyományt és a legújabb tudományos
eredményeket - amelyeket feltehetően sem megérteni, sem
megcáfolni nem képesek - inkább meg sem születettként kezelik.

A „tudománynak” persze nem kötelessége a „kívülállók”
hipotéziseinek cáfolgatása. Ilyen kétségbevonhatatlan kudarc esetén
azonban az előkelô elzárkózás nem elegendő a vélt tudományos
presztizs megóvására. Csak azt dokumentálja, hogy a neves szerzők
nem tudnak átlépni a saját árnyékukon. S amíg erre nem kerül sor,
addig az alapvető kérdésekre - céhen kívüliek által - adott válaszok
továbbgondolása és pontosítása sem várható tőlük.

Éppen az íráskutatás története szolgáltat több példát is arra, hogy a
nagy tudományos felismerésekhez nem szükséges valamiféle
„céhtagság”. Doblhofer például - kissé sarkítva - így ír az egyik
legnagyobb kutatási eredmény megszületésérôl: „És ekkor jön
Grotefend. Nem is szakember! Vidéki iskolamester, gimnáziumi tanár.
Az orientalisztikáról nincs is fogalma, csak éppen vakmerő fickó, aki
egy szép napon fogad elázott barátaival, hazamegy és megfejti az
ékírást.” (Doblhofer/ 1962/106)

A székely írás besorolásával kapcsolatos alapkérdések mellesleg már
régen tisztázottak. A krónikáink világosan hun-szkíta eredetű írást
emlegetnek, amelynek típusát Thelegdi betű- és szótagírásként
határozta meg már 1598-ban. S a Németh Gyula által is leírt székely
hangzóugratáshoz hasonló gyakorlatot alkalmazó szótagírásokat
valóban arról a területről ismerjük, ahonnan a szkíták (akiket
Mészáros Gyula a hatti-akkal azonosít) elindultak.

A szkíta őshaza és nemzetiség kérdése vitatott, s e vitába nem
kívánunk a lehetségesnél mélyebben belebonyolódni. Mégis
megemlítjük, hogy Sziciliai Diodorus szerint a szkíták „eleinte ... az
Araxes folyó mentében laktak, ... (majd) megszerzék a hegyvidéket a
Kaukázusig ... s a többi területet a Tanaisz folyójáig”. Bartal György
Herodotoszra (IV. 100.) és Curtiusra (VII. 3.) hivatkozva azt írja, hogy
a legrégibb szittya föld a Taurusz hegytől kezdôdik (Bartal 1862/6).

Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve a szavartü
aszfalü (szabír, azaz hurrita; vö: Zsukov/1962/305!). Plinius (VI. 19)
pedig azt mondja, hogy a szarmaták a médek leszármazottai. A
történelem mindezeket a népeket a Kárpát-medencébe terelte s
bennünk élnek tovább. A szkíta és szarmata kor után itt maradt nagy
tömegű népesség magyarságát Marjalaki Kiss Lajos is feltételezte
(vö: Bakay/1997/185) és a római kor elôtti földrajzi neveink (Balaton,
Pelso, Pilis, Duna) is támogatják (Varga/1998).

A „véletlen egyezések” lehetséges ellenérvével egy 1991-ben és
1993-ban is megjelent tanulmányban leszámoltunk. A székely
rovásjelek egykori hieroglif jellegű használatáról, hun és avar
elôfordulásairól, a népi és uralmi jelképeinkkel való összefüggésükről,
valamint a magyar mitológiai rendszert alkotó jelneveinkről 1993-ban
és 1996-ban is írtunk. A már tisztázott írástörténeti alapok
elfogadásához vagy megcáfolásához aligha Grotefend
alkoholmámorára, - inkább éles elméjére, vasszorgalmára és
becsületességére lenne szükség.

A szovjet hadsereg kivonulását követő „tudománypolitikai” helyzetben
az akadémikus irányzat törekvései két irányba mutatnak. Egyrészt
megkísérlik beplántálni a köztudatba a székely írás sémi eredetét
(ugyanúgy bármiféle bizonyítás nélkül, mint azt száz éven keresztül a
türk eredetteóriával tették). Másrészt a székely rovásírás
jelentôségének alábecsülésével megpróbálják az egész kérdést
elhanyagolhatónak beállítani.

E törekvések két gyöngyszeme Róna-Tas András munkájából csillan
felénk. Ezt írja a honfoglalókról: „Nem zárhatjuk ki, hogy a honfoglaló
magyarság között voltak olyanok, akik valamelyik írást ismerték,
nyugati hadjárataik során már a latin írással is megismerkedhetett
egyikük-másikuk. Elképzelhető, hogy voltak írástudó foglyaik, vagy
szolgáik. De az írás használata nem terjedhetett el. Elterjedt lehetett
viszont a rovásírás.” (1996/289) „A magyar ősgesztát jó 270 évvel a
honfoglalás után jegyezték le. Abban azonban biztosak lehetünk,
hogy a fejedelmi, majd királyi udvar hagyományai ismertek voltak az
első írásos lejegyzés elôtt is. Úgy kell elképzelnünk e
hagyományokat, hogy a fejedelmi udvarban foglalkozásszerűen adták
elő a fejedelmi nemzetség történetét. A krónikás általában az
emlékezetére támaszkodott, amikor különféle alkalmakkor előadta a
történeti hagyományt, de az is elképzelhető, hogy emlékezetét
valamilyen eszköz is segítette. Ez lehetett rajz, rovás, vagy pusztán a
történet ritmikus, visszatérő elemekkel színezett formája.” (1996/ 321)
A szerző bizonyára ismeri az írás fogalmát és azzal is tisztában lehet,
hogy a rovásírás „írás”-nak, a rovásbot és a rovásjegyekkel írt könyv
pedig „írásos lejegyzés”-nek számít. Ha ennek ellenére ismételten
megkülönbözteti egymástól az írást és a rovásírást, akkor azt nem
tudományos, hanem tudományon kívüli okok miatt teheti. Erre
gondolhatunk abból az általa elismert tényből, hogy korábbi
munkájából „ideológiai szorítások” miatt hiányzott az „elvi alapvetés”
(1996/9).

Ezért írhatja Nemeskürty István is, hogy nemzeti írásunk „primitív
rovásírás volt, mellyel bonyolult összefüggéseket nem lehetett
kifejezni” (1997/13). A neves szerző nem magyarázza meg, mit ért
bonyolult összefüggések alatt. Az azonban bizonyos, hogy a székely
írással - lévén tökéletes betűírás - minden olyan művet ki lehet adni,
amely latin betűs írásunkkal eddig megjelent, vagy ezután megjelenik.