linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

vallás.linksite.hu
Anahita egyházi iskola evangélikus háromkirályok hittan
Isten jelkép katolikus keleti vallás kelta vallás keresztény vallás
kolostor korona és vallás könyv levelezőlista magyar ősvallás
magyar ősvallás mitológia neolitikus vallás ógörög vallás Ószövetség
protestáns református szentek szkíta vallás tanulmány
templom üldözés vallás vallásos jelkészlet  
      rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

7. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

11. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

13. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

15. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

10. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

12. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

14. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

16. számú hely
Anahita
Anahita temploma Iránban /kozsdi tamás.eoldal.hu/
 
egyházi iskola
Egyházi iskola /lap.hu/
 
evangélikus
Magyarországi Evangélikus Egyház /evangélikus.hu/
 
háromkirályok
Háromkirályok ünnepe /szépzöld.hu/
Ímé napkeletről bölcsek jövének /asztrológia.virtus/
Napkeleti bölcsek /wikipedia/
 
hittan
Hittan /lap.hu/
 
Isten jelkép
Szkíta korona az Isten szójelével /tudós.virtus.hu/
 
katolikus
Apor Vilmos katolikus főiskola /avkf.hu/
Egri Hittudományi Főiskola
Esztergomi Hittudományi főiskola
Győri Hittudományi Főiskola
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia /uj.katolikus.hu/
Pécsi Püspöki Hittudományi Akadémia
Szegedi Hittudományi Főiskola
Szerzetesi Hittudományi Főiskola
keleti vallás
Keleti vallás /linkek.hu/:
 
kelta vallás
Kelta vallás /tudós.virtus.hu/
 
keresztény vallás
Biblia /ekklesia.hu/
Ekklesia /ekklesia.hu/
Isten /ekklesia.hu/
Jézus /ekklesia.hu/
Keresztény /ekklesia.hu/
 
kolostor
Kolostor /kolostorút.hu/
Kolostor /lap.hu/
Kolostor (Pallas) /oszk.hu/
Kolostor /wikipedia/
Ökumenikus kultúrcentrum lesz a Bánfalvi Karmelita Kolostor /antignosztikus.virtus.hu/
 
korona és vallás
A Szent Korona Föld szójele /tudós.virtus.hu/
A Szent Korona Jóma ligatúrái /tudós.virtus.hu/
A Szent Korona keresztje /tudós.virtus.hu/
A Szent Korona szembőlnézete az ég szójele /tudós.virtus.hu/
A Szent Korona Szent Pál zománcának Isten jelképe /tudós.virtus.hu/
Eget tartó Isten ábrázolása a Szent Koronán /tudós.virtus.hu/
Égi országok a Szent Korona pártáján /tudós.virtus.hu/
Tudatos ősvallási jelhasználat a Szent Koronán /tudós.virtus.hu/
könyv
Keresztény teológusok lexikona /nyitott egyetem.phil-inst.hu/
 
levelezőlista
Református levelezőlista /groups.yahoo.com/
 
magyar ősvallás
A kiszombori tarsolyveret Isten jelképe /tudós.virtus.hu/
A lyukas törzsű fa /virtus.hu/
A tiszabezdédi tarsolylemez jelei /virtus.hu/
A tuzséri szíjvég magasba vezető út jele /tudós.virtus/
Kiszely István: A Magyarok Istene (kritika) /tudós.virtus/
 
magyar ősvallás
A magyar ősvallás teremtéstörténete /tudós.virtus/
A veleméri templom ősvallásból örökölt jelei /tudós.virtus/
mitológia
Magyar mitológia /magyar mitológia.uw.hu/
Mitológia /linkek.hu/:
Mitológia /wikipedia/
 
neolitikus vallás
A Ggantija templomok írása /tudós.virtus/
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor /tudós.virtus/
ógörög vallás
Újjáéledő Zeusz vallás /női.virtus/
 
Ószövetség
Az Ószövetség a szociális munkás szemével /hayna.virtus.hu/
 
protestáns
Bátorító /andreas.blog.hu/
Garai András honlapja /garai nyh.hu/
Napi igék a Bibliából /útmutató.blog.hu/
Örömüzenet /örömüzenet.blog.hu/
Protestantizmus /wikipedia/
 
református
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
Magyarországi Református Egyház /református.hu/
Pápai Református teológiai Akadémia
Református levelezőlista
szentek
Magyar szentek /katolikus.hu/
Magyar szentek /lap.hu/
szkíta vallás
Szkíta korona az Isten szójelével /tudós.virtus.hu/
Szkíta sámánizmus /wikipedia/
Szkíták sámánizmusa /hevespolice.hu/
 
tanulmány
Kiszely István: A Magyarok Istene (kritika) /tudós.virtus/
 
templom
Belvárosi templom /pesti ferences.ofm.hu/
Egri minorita templom /agria.hu/
Jáki templom /alon.hu/
Lőcsei Szent Jakab templom
Magyargyerőmonostori templom
Magyarország templomai /magyar templomok.hu/
Magyarvalkói református templom
Mátyás templom /wikipedia/
Olasz templom /lap.hu/
Őriszentpéteri Szent Péter templom
Regnum Marianum templom /wikipedia/
Soproni bencés templom belső terei
Szentgyörgyvölgyi református templom
Templom /lap.hu/
Templom /linksite.hu/
Templom /templom.hu/
Templom /wikipedia/
Veleméri Szentháromság templom
üldözés
Magyar templomot gyaláztak meg Horvátországban /hhrf.org/
Regnum Marianum templom /wikipedia/
vallás
Vallás /wikipedia/
 
vallásos jelkészlet
A veleméri templom ősvallásból örökölt jelei
Ggantija templom jelei
Magyarszecsődi freskórészlet /tudós virtus/
 
rokon lapok
Kultúra /linksite.hu/
Magyar ősvallás /linksite.hu/
Templom /linksite.hu/
Tudomány /linksite.hu/
 
 
konkurrens lapok
Vallás /lap.hu/
Vallás /linkek.hu/:
Vallás-lélek /wyw.hu/
a lap leírása:
Nyílt levél Bayer Zsolthoz
Tisztelt Bayer Zsolt!

Közel egy héttel ezelőtt Ön nyílt levelet intézett Köves Slomóhoz, az
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijához
(Vonatrablás = Magyar Hírlap, 2010. február 12.). Azért fordult e jeles
személyhez a Magyar Hírlap hasábjain, mert néhány tucat amerikai
és izraeli zsidó egy amerikai bíróságon pert indított a MÁV ellen a
vasúttársaságnak az ún. „holocaust”-ban betöltött szerepe miatt.
Ezek a zsidók nem kevés pénzre perlik a MÁV-ot (illetve a magyar
államot, hiszen a cég az állam tulajdona): több milliárd dollár a tét.
Hogy erre a hírre Ön fölhördült, azt természetesnek tartom. Ami most
történik, az is a „holocaust-ipar” része. Undorító, elítélendő. Csak azt
nem értem, jogos fölindulásában miért éppen Köves Slomóhoz
fordult?

Ön persze ad némi magyarázatot levele elején. Azt írja, a vezető
rabbitól „még érdemes kérdezni”. Későbbi írásában részletesebben is
kitér erre az „indokra”, mondván, hogy például egy volt munkásőrből
lett zsidó vezérrel nincs miről beszélnie. Tudjuk mindannyian, hogy
Ön Zoltai (Zucker) Gusztávra (Gerzsonra) célzott. Meg kell
mondanom, nem értek egyet Önnel. Én például szívesen
beszélgetnék Zoltai (Zucker) úrral is, bizonyára megmutatná nekem
kissé megfakult munkásőr zubbonyát, történeteket mesélne a régi
szép időkből (a háttérben halkan szólna a munkásőr-induló), közben
lapozgathatnám szintén megfakult párttagkönyvét, s bizony
kérdezném, bizony faggatnám őt, hogyan lehet eljutni a
munkásőrségtől, az MSZMP-tagságtól a mazsihisz csúcsáig, meg az
’56-os kitüntetésig. Számomra ugyanis az ilyen pályaív felfoghatatlan,
még akkor is, ha tudom, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen”
(Lukács evangéliuma, 1, 37). S Önnel is szívesen elbeszélgetnék
adandó alkalommal, mert az Ön pályaíve is okot ad merengésre.
Szeretném azt is megérteni – mindenféle ítélkezés nélkül.

A Népszabadságtól a mai Magyar Hírlapig Ön is hosszú, kacskaringós
utat tett meg, ezért könnyed ítélkezése kapcsán figyelmébe ajánlom
az Újszövetség egyik híres passzusát a szálka meg a gerenda
különös viszonyáról (Máté evangéliuma 7, 1-5.).

Elkalandoztam, térjünk vissza Köves Slomóhoz. Mi köze Köves
Slomónak az amerikai és izraeli zsidók által indított perhez? Köves
Slomó nem perli a magyar vasúttársaságot. Köves Slomó nem
amerikai vagy izraeli zsidó. Ön levele végén azt írja, biztos abban,
hogy „a magyarországi zsidóság közleményben fog elhatárolódni
néhány tucat eszement és aljas amerikai és izraeli zsidó akciójától,
hiszen Önök ennek az országnak a polgárai. A mi társadalmuk
megbecsült tagjai. És így nem hagyhatják szó nélkül ezt a
szemétséget.” Hát ez az idézet elég zavaros. Egy országos napilap
vezető publicistájától többet vártam volna. Először is: miért gondolja
azt tisztelt Bayer Zsolt, hogy Köves Slomó a „magyarországi zsidóság”
képviselője? Csak nem azért, mert a baloldalra bebetonozott
mazsihisz helyett az Ön pártja a Köves Slomó nevével fémjelzett EMIH
felé kacsingat? Másodszor: miért kellene a „magyarországi
zsidóságnak” – az Ön szavával élve – „elhatárolódnia” néhány tucat
külhoni zsidó akciójától? Ha például Ön – mint magyar és keresztény
– valami bődületes marhaságot művel, akkor nekem – szintúgy
magyarként és keresztényként – miért kellene Öntől, illetve az Önnek
tulajdonított marhaságtól elhatárolódnom? Már a szótól –
„elhatárolódás” – is kiráz a hideg: ez a kifejezés az Ön
szókészletében népszabis örökség. Egyfajta – számomra betegesnek
tűnő – gondolkodás nyelvi lenyomata. Abba kellene már hagyni ezt a
buta szócséplést. Hogy valakiket mindig „felszólítunk”, hogy mitől és
miként „határolódjanak el”. Vagy ez is a polgári értékrend része?

Amúgy nem tisztem megvédeni Köves Slomót. Nem ismerem, nem
vagyok a hitközség tagja, mert nem vagyok zsidó (ez nem érdem,
csupán adottság). De nem állhatom meg, hogy megkérdezzem Öntől:
miért nem akkor fordult Köves Slomóhoz, amikor az általa fémjelzett
felekezet meghívására hazánkba érkezett az Elie Wiesel nevet viselő
állítólagos „holocaust-túlélő”? Miért nem akkor írt nyílt levelet? Miért
nem kérdezte meg Köves Slomótól: miért hívnak meg hazánkba egy
kétséges múltú – erősebb kifejezéssel élve: szélhámos – embert, aki
ráadásul rettenetesen pocsék író is? Ön talán nem ismeri Wiesel
„életművét”? Nem ismeri zavaros történeteit? Vagy talán főnökei nem
engedik, hogy ilyesmiről írjon? Gondolom, ez utóbbiról van szó.
Gyanítom, Ön csak arról ír, amiről szabad. Amiről lehet. Amit Önnek
megengednek. A kényes – és lényeges – kérdéseket inkább
elhallgatja. Kár. Aki elfogadja a köréje fölállított korlátokat, az idővel
képtelen lesz önállóan gondolkodni. Az már csak mások gondolatait
gondolja.

De térjünk a lényegre. Ön megírta levelét, Köves Slomó elolvasta, s
válaszolt is rá. Ön pedig a Köves-féle válaszra egy rövid szövegben
reflektált. A két utóbbi szöveg február 20-án, szombaton jelent meg a
Magyar Hírlapban. Alaposan, többször is elolvastam a két írást, s
meghökkentem. Ön ugyanis a Köves-levél lényegére nem válaszolt.
Két eset lehetséges: vagy egyetértett Köves Slomó „teológiai”
érveivel, vagy nem válaszolhatott az említett érvekre. Az előbb
említett korlátok miatt. Ezért – élve a nyílt levél bevett műfajának
lehetőségével – kérdésekkel fordulok Önhöz, tisztelt Bayer Zsolt. Mert
Öntől talán „még érdemes kérdezni”.

Köves Slomó – egy helyütt közös bibliai hagyományunk tanítására
hivatkozva - több ószövetségi idézettel is tarkítja levelét, amelyben
visszautasítja, hogy az említett pereskedőket Ön „aljasnak” és
„eszementnek” nevezi. Ezt írja a vezető rabbi: „Egy természetes vagy
jogi személy felelőssége nem évül el. Egy bűnözőt, egy gyilkost élete
utolsó napjáig is kötelességünk felelősségre vonni, még akkor is, ha
felelősségre vonása, adott esetben, másokban szánalmat kelt iránta:
’Ne szánja meg őt szemed, ne kíméld és ne leplezgesd’ (Biblia
Deuteronomium 13: 9).” Érdekes szövegrészlet, erre azonban Ön,
tisztelt Bayer Zsolt, nem reflektált. Pedig megért volna néhány
egyszerű szót.

Először is: a „jogállamokban” létezik elévülés. Köves Slomó szerint
viszont egy természetes vagy jogi személy felelőssége sohasem évül
el. Tehát egy bűnözőt élete utolsó napjáig üldözni kell. Az Ön kedves
pártjának elnöke az utóbbi időben mindig ostorozza azokat a politikai
erőket, amelyek a „törvény fölé” helyezik magukat. Aki a jogrendbe
iktatott elévülést nem fogadja el, az nem helyezi magát a törvény
fölé? Köves Slomó okfejtésével Ön szerint nincs semmi baj? Vagy
kizárólag az ún. „holocaust”-ra más törvények érvényesek?

A Köves-szöveggel azonban nagyobb baj is van. Méghozzá a bibliai
idézettel, amely Mózes utolsó könyvéből, az ún. Második
Törvénykönyvből (Deuteronomium) való. Ez a bibliai könyv voltaképp
Mózes Izraelhez intézett búcsúbeszéde, amelyben megadja azokat az
utasításokat, amelyek az Ígéret földjén letelepedett zsidóság életét
meghatározzák. Ezen utasítások középpontjában áll a különböző
előírásokat tartalmazó törvény (Deuteronomium 12-26), amelyet
keretként közrefog egy bevezető és egy záróbeszéd. Az említett
előírásokat tartalmazó törvény tartalmazza azt a részt, amely arról
szól: mi a teendő azzal a zsidóval, aki idegen istenek imádására akar
rábírni más zsidókat. Idézem a teljes szöveget a Szent Jeromos
Katolikus Bibliatársulat fordítása alapján: „Ha rá akar beszélni téged a
testvéred, anyádnak a fia, vagy a fiad, vagy a lányod, vagy a
kebleden levő feleséged, vagy az a barátod, akit úgy szeretsz, mint
lelkedet, s titkon azt mondogatja: ’Gyerünk és szolgáljunk más
isteneknek’, akiket te nem is ismersz és atyáid sem ismertek, bármely
nemzet isteneinek, amely körülötted van, közel vagy távol, a föld
egyik végétől a másik végéig: ne engedj neki, s ne hallgass rá, sőt ne
szánja meg őt szemed, ne könyörülj rajta, s ne takargasd, hanem öld
meg mindjárt. Először te emeld fel rá a kezedet, s azután az egész
nép vesse rá kezét.” (Deuteronomium 13: 7-10). Köves Slomó
kétszeresen is csúsztatott levelében. Először: az általa idézett bibliai
szöveg az idegen istenek szolgálatára csábítani akarók
megbüntetéséről szól, aminek semmi köze a Köves-írásban említett
bűnösök, gyilkosok állítólagos el nem évülő felelősségéhez.
Másodszor: a bibliai szöveget Köves Slomó megcsonkította. Kimaradt
az egyik fontos tagmondat: „hanem öld meg mindjárt”. Vajon miért
maradt ki a vezető rabbi szövegéből az idézett parancs? Önben ez a
kérdés nem merült fel, tisztelt Bayer Zsolt? Vagy nem ismeri kellően
az Ószövetséget?

Kis kitérőt teszek, mielőtt folytatnám. Ön, tisztelt Bayer Zsolt, magyar
szakon végzett, a literatúra a kenyere, tehát jól ismeri Babits Mihály
Az európai irodalom története című híres művét. Kicsit hosszabb
idézet következik ebből a könyvből: „Bizonyos, hogy az Evangélium
szerzői többé-kevésbé telítve voltak egy másik irodalommal, amely
kívül áll a görög-római ’világirodalom’ áramkörén. Egy zsidó nemzeti
szellemű irodalommal, amelynek főművei az Ó Testamentumban
maradtak ránk. Mégis ha az Ó és Új Szövetséget olvasom, egészen
különböző érzésem van: a kettőt nem tudom közös nevezőre hozni.
Az Ó Szövetség idegen számomra. A Mózes barbár regéiben, a
család és üzlet patriarkális kapcsolataiban, a szerelmi könyvek sűrű
érzékiségében, a Jób embertelen türelmében, a próféták
dühkitöréseiben, az Istennel való nemzeti viszonyban, a Prédikátor
cinikus szkepticizmusában egy magábavonult fajnak zárt és fülledt
levegőjét érzem. /…/ Egészen másképp van az Új Szövetséggel. Ha
ezt fölnyitom, azonnal otthon vagyok. Tiszta, friss levegő áramlik
belőle, minden szava nekem szól, mintha csak tegnap írták volna.”
Érti, tisztelt Bayer Zsolt? Babits „egy magábavonult fajnak zárt és
fülledt levegőjét” érezte az Ószövetség olvastán, s ebben bizony
igaza is volt. Tényleg „közös bibliai hagyományunk tanítása” például
az, hogy az idegen isteneket imádó embertársainkat ne szánjuk, ne
könyörüljünk rajtuk, ne takargassuk őket, hanem öljük meg mindjárt
valamennyit? Ön nem érzi, hogy a Mózes korában élt zsidóságnak ez
a törvénye a mai olvasót elborzasztja? S nem zavarja, hogy egy
vezető rabbi éppen erre a szövegrészletre hivatkozik?

Miért nem volt meg Önben, tisztelt Bayer Zsolt, a kellő bátorság
ahhoz, hogy felüsse az Újszövetséget, s replikázzon Köves Slomó
borzalmas szavaira? Most megteszem Ön helyett.

Máté evangéliumában ezt olvassuk: „Akkor Péter odament hozzá és
azt mondta neki: ’Uram! Hányszor vétkezhet ellenem a testvérem,
hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?’ Jézus azt felelte
neki: ’Nem azt mondom, hogy hétszer, hanem hogy hetvenszer
hétszer (Ter 4,24).” (Máté evangéliuma, 18: 21-22). Bizonyára látja,
tisztelt Bayer Zsolt, hogy az evangéliumi szöveg hivatkozik az első
mózesi könyvre, a Teremtés könyvére. A megjelölt helyen (4,24) ez
áll Mózesnél: „Hétszeres a bosszú Káinért: de hetvenhétszeres
Lámekért!” Ugye, világos ez a hivatkozás? A „fülledt levegőjű”
ószövetségi szöveg bosszúról beszél – Jézus pedig megbocsátásról.
Ez a különbség a mózesi zsidóság törvénye és a jézusi tanítás között.
A távolság – szakadéknyi. Mert „közös bibliai hagyományunk
tanítása” – vagyis az Újszövetségé – nem bosszúra, hanem
megbocsátásra buzdít minket. Mert mi nem zsidók, hanem
keresztények vagyunk. Vagy Ön talán zsidó vallású, tisztelt Bayer
Zsolt? Ha nem, akkor miért hagyta szó nélkül a Köves-féle „teológiai”
érvet?

Köves Slomó levelében persze vannak igaz megállapítások is. A
vezető rabbi például leszögezi, hogy nincs kollektív felelősség.
Egyetértünk. Köves szerint bár fontos a pénzbeli kártérítés az ún.
„holocaust-túlélőknek”, de ugyanilyen fontos, hogy „a holokausztnak /
…/ univerzális, máig ható üzenete és tanulsága legyen.” Ezt inkább
nem kommentálom, ez úgyis a maga terrénuma, tisztelt Bayer Zsolt.
Hiszen a Köves-levélre adott válaszában Ön a kommunizmus
áldozatairól beszél, arról, hogy nem lehet különbséget tenni áldozat
és áldozat között. Ez is igaz. De rögvest adódik a kérdés: ezt a
megállapítást miért adresszálja Köves Slomónak? Ön a Magyar Hírlap
vezető publicistája. Elég tágas és széles a lap, hogy teleírja a
Hortobágyra kitelepítettek, a recski rabok, a Gulág túlélőinek a
történeteivel. Miért nem él a lehetőséggel? Vagy a főnökei nem
engedik? Aztán miért nem ír például arról, hogy máig nem lehet
hozzáférni az ún. ügynöklistához? Önnek mi a véleménye arról, hogy
kedvenc pártja – amelynek Ön is alapítója volt egykoron – sem
sürgeti ebben a kérdésben a megfelelő törvényt? Amikor az Ön pártja
volt hatalmon, miért nem csökkentették – a lengyel példához
hasonlóan – a kommunista nomenklatúra tagjainak a nyugdíját? Nem
folytatom a kérdéseket, Ön is tudja, milyen kérdések következnének.

Köves Slomó levelét tehát Ön úgy válaszolta meg, hogy a lényegre
nem válaszolt. Maszatolt egy kicsit a felszínen, felidézte a
kommunizmus bűneit, arra is utalt, hogy a kommunista bűnösök
között zsidók is voltak szép számmal. Ez mind igaz, de ezt már
rengetegen elmondták. Engem már untat, hogy mindig a Bauerekre,
Petőkre hivatkoznak. Nagyjából tudjuk, kik voltak ezek az ávós
legények, de megjelent róluk alapos, okadatolt cikk például a Magyar
Hírlapban? Nem emlékszem rá. De most nem is ez a lényeg. A Köves-
féle levélre való maszatoló, gyöngécske válasza helyett mást vártam.
Például azt, hogy az ószövetségi idézetre válaszul jézusi szavakat fog
idézni. Arról, hogy létezik megbocsátás is. Hogy nem lehet
évtizedeken át bosszúért lihegni, pénzt követelni, s elhessenteni a
megbocsátás gesztusát. Én is álljak bosszút azért, mert véletlenül az
én családomat is megnyomorította a kommunista hatalom? Az ún.
„rendszerváltozás” idején követelnem kellett volna, hogy például
Biszku Bélát zárják börtönbe? Nem, ezt a bosszúszomjas eljárást
meghagyom a mózesi parancsokat vakon követő embereknek. A
bűnért büntetés jár, ez igaz. De a bosszú bosszút szül, a gyűlöletből
pedig semmi sem terem.

Az ún. „holocaust”-tal is az a baj, hogy több mint hat évtized után még
mindig milliós-milliárdos kártérítésekről hallunk, aggastyánokat
cipelnek bíróság elé – miközben más bűnök a feledésbe merülnek.
Például a mai Izrael gyilkos politikájára a világ hallgatása a válasz. Az
Ön lapja, a Magyar Hírlap is kiveszi részét ebből a hallgatásból. S
ebben megvan az Ön felelőssége is. Ön, tisztelt Bayer Zsolt nem
válaszolt Köves Slomó levelének fentebb taglalt különös „teológiai”
okfejtésére. Talán nem véletlenül. Pedig Ön és lapja oly sokszor
hivatkoznak a keresztény értékrendre. Hát rajta, legyen bátor, tisztelt
Bayer Zsolt, s adjon csattanós választ Köves Slomónak. Mert a mi
„bibliai hagyományunk tanítása” egészen más, mint a Köves Slomó
által idézett mózesi szöveg. Márai Sándor írta a háború után, hogy
egy dolgot tud ajánlani a zsidóknak: fogadják el Jézust. Jó tanács.
Amíg ez nem következik be, addig a megbocsátás lehetősége helyett
marad a bosszú. A felebaráti szeretet helyett az „öld meg mindjárt”
rémületes mózesi parancsa. Amit a normális keresztények
elutasítanak. Még akkor is, ha antiszemitának bélyegzik őket. Ahogy
Babits is megkapta a könyvéből idézett rész miatt az antiszemita
stemplit.

Zárásul a 20. század egyik legnagyobb gondolkodójának néhány
sorát idézem. Simone Weil szavait, aki – mint Ön is tudja – Pilinszky
János kedves szerzője volt. Simone Weil zsidónak született, de
keresztény lett, bár soha sem keresztelkedett meg. Többek között
azért, mert sokallta a kereszténységben meglévő zsidó örökséget.
Íme az idézet: „Izrael. Mindene szennyes és kegyetlenül rossz, szinte
tervszerűen, Ábrahámtól kezdve s őt sem véve ki (leszámítva néhány
prófétát). Mintha egészen egyértelműen azt jelezné: Figyelem! Itt, itt
van maga a rossz! Kiválasztott nép: kiválasztott az elvakulásra,
kiválasztott arra, hogy Krisztus hóhéra legyen.” Hogy miért idéztem
Weil szavait? Azért, mert többek között a Köves Slomó által idézett
mózesi szavak alapján halt kereszthalált Jézus. A mózesi törvény állt a
Golgota hátterében. Érdemes tehát erről írnia, tisztelt Bayer Zsolt.
Remélem, a Magyar Hírlap hasábjain megteszi. Hiszen ezekkel a
szavakkal zárta Köves Slomónak írt válaszát: „Addig is: beszéljünk.
Beszélgessünk. Abból nem lehet baj. S bizony, a múltat be kell
vallani. Még ha fáj is.” Igaza van: beszélgetésből baj nem lehet.
Kíváncsian fogom lapozgatni a Magyar Hírlap elkövetkező számait.
Hátha válaszol, tisztelt Bayer Zsolt. Nem nekem – Köves Slomónak.
Vagy lehet, hogy baj lenne belőle? Majd elválik. Válaszának hiánya is
fontos üzenet lenne. Olykor a hallgatás beszédesebb a szónál.

Tisztelettel üdvözli:

Falusy Márton