linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Varga.Csaba.linksite.hu
életrajz Fríg Kiadó könyvesboltja kritika video
wikipedia   rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

4. számú hely
életrajz
Életrajz
 
Fríg Kiadó könyvesboltja

 
kritika
Mandics György: Hogy durvább jelzőt ne használjunk
 
video
Az ősnyelv / The nostratic language
Varga Csaba nyelvkutató - Ősi írásunk
wikipedia
Varga Csaba
 
rokon lapok
Bencsik András /linksite.hu/
Benkő Loránd /linksite.hu/
Drábik János /linksite.hu/
Erdélyi István /linksite.hu/
Götz László /linksite.hu/
Horváth Iván /linksite.hu/
Kiszely István /linksite.hu/
Kozmács István /linksite.hu/
Mandics György /linksite.hu/
Monok István /linksite.hu/
Sipőcz Katalin /linksite.hu/
Szőcs Géza /linksite.hu/
Varga Géza /linksite.hu/
Vásáry István /linksite.hu/
konkurrens lapok
Varga Csaba /wikipedia/
 
a lap leírása:
1945-ben Mezőcsokonyán született, kamaszkorában Mohácsra, majd
Kaposvárra költözött. 1972-ben végezte a pécsi Tanárképző Főiskola
matematika-rajz szakát, és már 1970-ben elkészítette első amatőr
filmjét. A diploma megszerzése után Pécsett animációs műhelyt, majd
az Yxilon Filmstúdiót hozta létre. A stúdió 1979-től a Pannónia
Filmstúdió pécsi műtermeként működött, amelynek első igazgatója
Varga Csaba. Első jegyzett filmjét 1977-ben készítette.
1989-ben – többedmagával – megalapította a Varga Stúdiót.
1999-től leginkább az íráskutatással foglalkozik.

Elméletét arra az
egyszerű tételre építi, hogy a fejlődés az egyszerűből halad a
bonyolult felé, ezért elveti a hagyományosan elfogadott írásfejlődési
modelleket, amelyek szerint az írás korai képírások, piktografikus
jelek fokozatos egyszerűsödésével alakult ki. Elméletének
végkövetkeztetése, hogy az írás alapjai Európában, több mint 35 000
évvel ezelőtt jöttek létre, és 6000 évvel ezelőtt már kész írásrendszer
hatolt be a Közel-Kelet térségébe. (Ezt a feltevést látszik igazolni
kanadai kutatók legfrisebb következtetése.[1]) Ebből az ágból alakult
ki a sumér ékírás és az egyiptomi hieroglif írás is. Ugyanakkor az
Európában használatos verziója megmaradt eredeti formájában, és
ezt ismerjük rovásírás néven.

Az elmélet kialakítása ‑ matematikushoz illő módon ‑ a felfektetett
premisszákra épülő, szigorúan logikus gondolatmenet. Az elméletet
hét alapfeltevésre (axiómára) építi. Ezek:
Minden jelkészlet: találmány;
Nem lehet kétszer ugyanazt a betűkészletet feltalálni;
Ha a=b és b=c, akkor a=c;
Az írásfejlődés irreverzibilis: hiányossá vált jelkészletből nem lehet
rekonstruálni az elveszett betűket;
50% feletti egyezés esetén két betűkészlet azonosnak tekintendő;
Minden a legegyszerűbb állapotból fejlődik ki;
A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka, a múltban történtek
megismerését célzó kutatás eredménytelensége semmit sem igazol.

A jelkészletek hosszú időn keresztül (tulajdonképpen 30 000 évről
van szó) tartó állandóságát azzal igazolja, hogy a tudás és az ismeret
nem olyan, mint bármilyen más ember által előállított termék: ha
valaki megtanult valamit, akkor azt adja tovább, amit megtanult.
Nincsenek szakaszok és ugrások a fejlődésben, csak a folytonos,
közvetlen átadás, tanulás. Könnyen belátható módon az írás ismerete
egyik generációról a másikra adatvesztés és módosulás nélkül
történik, tehát alapesetben – amennyiben a jelkészlet kielégíti az
igényeket – a generációk száma (eltelt idő) semmilyen jelentőséggel
nem bír.

Az ősi írás első jeleit a Pont d’Arc rajzaiban fedezi fel, majd az
Altamira, a Lascaux és a Les Eyzies barlangok festményeiben,
amelyeknél kétségkívül felismerhetők geometrikus és ismétlődő
mintázatú rajzolatok. Ezeknek a bekarcolt jeleknek a többsége
azonosítható valamelyik későbbi rovásjellel.