linkajánlólapszerkesztéskapcsolatlapfórum

lapok ábécében

régiók

bejelentkezés

lapstílus

apróhirdetés

autó

állat

család

egészség

étkezés

film

fórum

gazdaság

hírek

humor

időjárás

ingatlan

informatika

internet

könyv

közélet

kultúra

menetrend

munka

műsor

oktatás

pénzügyek

szabadidő

szállás

szolgáltatás

szótár

társkereső

térkép

tudomány

utazás

vásárlás

zene

Varga.Géza.linksite.hu
1989 1991 1992 1993
1994 1995 1996 1997
1998 1999 2000 2001
2002 2003 2004 2005
2006 2007 2008 2009
2010 2011 2012 bibliográfia
Csinyálóház őrségleírás életrajz könyvek levelezőlista
metapedia Sindümúzeum Székely rovásírás wikipedia
    rokon lapok konkurrens lapok


INGYENES
HIRDETÉS

1. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

3. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

5. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

7. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

9. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

11. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

13. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

15. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

2. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

6. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

10. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

14. számú hely


INGYENES
HIRDETÉS

16. számú hely
1989
A Nimród tamga, Ómagyar Kultúra, 1989/1/14.
 
1991
Különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei, Ómagyar Kultúra, 1991/1/69.
 
1992
Magyarok a szláv írásbeliség bölcsőjénél, Komáromi Lapok, 1992. június 5.
 
1993
Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, 1993/97.
 
1994
A magyarok Istenének jelzői és a víznevek, Keresztény Magyar Vetés, 1994., XII. 25.
Finn(ugor) kutató antiszemita megjegyzése, Keresztény Magyar Vetés, 1994. november 20.
Göncz Árpád műveltségének korlátairól, Keresztény Magyar Vetés, 1994. október 16.
Magyar nyelvemlék a Seuso-kincsen, Keresztény Magyar Vetés, 1994. augusztus 20.
Trianon reklám áron, Keresztény Magyar Vetés, 1994. november 20.
Világfa hármashalmon, Keresztény Magyar Vetés, 1994. november 6.
1995
A se nem magyar, se nem tudományos akadémia lexikonja, Januári Magyar Fórum, 1995.
A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig, Novemberi Magyar Fórum, 1995.
Árpád útja a Kárpát-medencében, Körmendi Figyelő, 1995. augusztus 31.
 
1996
Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1996.
 
1997
Rovásírás és mitológia, Demokrata, Bp., 1997/1-2.
 
1998
A székely rovásírás eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1998.
Rovásírás és mitológia, Írástörténeti Kutatóintézet, 1998.
1999
A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.
Az írás, mint a kommunikáció eszköze, A grafológia kézikönyve, Grafológiai Intézet, Bp., 1998/57.
Mítoszok őre, Velemér, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.
The origins of Hunnish Runic Writing, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.
2000
Konferencia a bodrog-alsóbűi rovásleletről, Turán, Bp., 2000. augusztus-szeptember, 64. oldal.
 
2001
A bodrog-alsóbűi rovásleletről, A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 2001. 181. oldal.
A halálba hurcolt leány balladája, A székelység eredete, 2001. 219. oldal.
A körmendi kincs gyűrűje, A székelység eredete, 2001. 223. oldal.
A magyar népnévről, A székelység eredete, 2001. 227. oldal.
A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 2001.
A tolna megyei súly feliratának székely betűs olvasata, Turán, 2001, április-május.
A vasorrú bába fényképe, A székelység eredete, 2001. 261. oldal.
Etelköz és Levédia határai, A Keresztény Magyar Vetés kalendáriuma, 1995., 78. oldal
Így írtok ti a finnugor ősműveltségről, A székelység eredete, 2001. 243. oldal.
Mit üzennek a honfoglalók? Keresztény magyar vetés, 1994. szeptember 25. 15. oldal
Rovásírásunk megújításáról, A székelység eredete, 2001. 249. oldal.
Szent István és a rovásírás, A székelység eredete, 2001. 237. oldal.
Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1996.
Tejút-jelkép a koronázási paláston, A székelység eredete, 2001. 229. oldal.
2002
Az Éden írása, A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés, a VI. somogyfajszi konferencia kéziratai, Dunaferr Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány, Dunaújváros, 2002.
Csaba királyfi életkora, Turán, Bp., 2002. február, 56. oldal.
2003
A hunok nyelve, Turán, 2003. július-augusztus.
A nikulsburgi us rovásjel, Turán, 2003. március-április.
2004
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma, Magyarság és Kelet, A Magyarok Világszövetsége által 2004. június 1-6. között rendezett őstörténeti konferencia válogatott előadásai, CD. Írástörténeti Kutatóintézet, 2004., nyomtatásban megjelent az Országépítő c. folyóirat 2006/I. számában.
Hurrita lineáris írás, Magyarság és Kelet, A Magyarok Világszövetsége által 2004. június 1-6. között rendezett őstörténeti konferencia válogatott előadásai, CD. Írástörténeti Kutatóintézet, 2004.
2005
A mese realitása, Kapu, Budapest, 2005/4/51.
A mesék harmadik királyfija, Kapu, Budapest, 2005/4/49.
A nagyszentmiklósi kincs ősvallásra utaló jelképei, Arany tarsoly, 2005. március 15., 30. oldal.
A nyelv, mint a valláskutatás forrása, Kapu, Budapest, 2005/3/53.
Egy Tejútra vonatkozó székely adat magyarázata, Kapu, Budapest, 2005/4/49.
Mese habbal, Kapu, Budapest, 2005/4/51.
Meséink forrása, Kapu, Budapest, 2005/4/50.
Miről ismerhető fel a turul? Arany tarsoly, Budapest, 2005. március 15., 27. oldal.
2006
A finnugor elmélet alkonya, a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem jegyzete, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 2006.
 
2007
A független székely állam hun kori jelképei a tusnádi Vártetőn, Országépítő, 2007/1/56.
A honfoglalók könyvtárai, A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 2001. 133. oldal
A székely írás eredete, Hazanéző, Korond, 2007/2.
Avar-szabír kereszténység, Körmendi Figyelő, kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, 2007.
Magyar uralkodók Attila és Árpád között, /tudós virtus/
Mítikus vagy realista mese, Turán, 2007. október - szeptember, 93. oldal.
Nyelv és faj kapcsolata, Hazanéző, Korond, 2007/1.
 
2008
7500 éves magyar nyelvű írásemlék a szentgyörgyvölgyi tehénszobron, Kulturális Műhely, Körmendi Figyelő Könyvek, 2008/9.
A Gizella-kincs turulján lévő avar jelek, /virtus/ 2008. február.
A hun Kuar istennév /tudós virtus/
A mistelbachi avar boglár jelei, /virtus/ 2008. május.
A rovásírásos Vinland térkép írásiránya /tudós virtus/
A sumer írás /tudós.virtus/
A székely írás eredete, /virtus/ 2008. január.
A tatárlakai táblák új értelmezése /tudós virtus/
A ty rovásjel /tudós virtus/
Bakay Kornél és a tamgák /tudós virtus/
Bárdi László a sztyeppi íráshasználat kezdeteiről /tudós virtus/
Független székely állam jelképei Csaba királyfi korából, /tudós.virtus/ 2008. március.
Kétkoronájú fa erdélyi bokályokon /tudós virtus/
Nem létezik külön pálos rovásírás /tudós virtus/
Ősmagyarok Azerbajdzsánban /tudós virtus/
Schwechati avar ékszerek jelei, /virtus/ 2008. május.
2009
Erdélyi István az őstörténetkutatás száz évéről, Körmendi Figyelő Könyvek, Kulturális Műhely, XVII. évfolyam, Körmend, 2009.
 
2010
A magyarság antropológiai kevertségéről, Hazanéző, a korondi Firtos Egylet folyóirata, 2010. 1.szám
Elegendőek-e Forrai Sándor rovásbetűi település-köszöntő felirat céljára? Szék-helyek (székely hírportál) 2010. november 29.
Így írtok ti magyar őstörténetet, 2010. Írástörténeti tanulmányok, az Írástörténeti Kutatóintézet könyvsorozata
Miért nem tökéletes a Forrai Sándor által javasolt rovás betűsor? /Tudós Virtus/
Románoktól tanultuk-e a székely rovásírást? Hazanéző, a korondi Firtos Művelődési Egylet folyóirata, 2010. 2. szám
 
2011
5000 éves írásemlék Iránból, a Bám folyó partján feltárt településről Hazanéző, a korondi Firtos Művelődési Egylet folyóirata, 2011/1. szám
A berekböszörményi Árpád-kori rovásírásos gyűrű köriratának grafikai rekonstrukciója
A budapesti hun jelvény a magyar szakrális táj ábrázolása
A budapesti hun jelvény rövidebb leírása
A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik
A kínai áldozat a talaj istenének jel
A körösszegi Csonkatorony képei /Tudós Virtus/
A magyar címer hármashalma az ország szójele
A magyar népművészet tulipánja az ősvallás olvasható istenjelképe
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (1) Bevezető /Tudós Virtus/
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (2) Az ősvallási jelentőség /Tudós Virtus/
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (3) A magyar égbe vezető út /Tudós Virtus/
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (4) Sumer /Tudós Virtus/
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (5) Kína /Tudós Virtus/
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (6) Indián piramisok /Tudós Virtus/
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (7) Boszniai piramisok /Tudós Virtus/
A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (8) Összefoglalás /Tudós Virtus/
A szavartü aszfalü kérdés megoldása
A székely írás a betűje
A székely írás ak szójelének párhuzama egy equadori sziklarajzon
A székely írás ek jele a latin q megfelelője /Tudós Virtus/
A székely írás ek jele a latin q megfelelője
A székely írás ly (lyuk) és d (Du/Dana) jelének párhuzama dobronaki hímestojáson
A székely írás ö/ő betűje /Tudós Virtus/
A székely írás ö/ő betűje
A székely írás tprus (tapar us /szabír ős/) jelének megfelelői a népi jelkincsben
A székely rovásírás rekonstruált akrofóniájú betűi
A történelmi nevek írása rovásbetűkkel a Werbőczy név példája alapján
Amitől egy analfabéta visszariad, azt a rettenthetetlen írástudó elolvassa?
Az élő rovás: nemzeti írásunk a meghamisítás útján (Hosszú Gábor és társai könyvéről)
Az ország képjele Dürer címerében
Az Őrség története
Az ősvallás egyik ábrázolási konvenciója: az atya jeléből növő virág
Azok névsora, akik tudományos kérdést népszavazással vélnek eldönthetőnek? /Tudós Virtus/
Belső őrségi világmodellek
Cikkek az indián-magyar írástörténeti kapcsolatok kérdésköréből
Czégényi Dóra cikke a rovásírásról
Czibor Imre korsója az Isten országa mondatjellel
Egyesek nehezen emészthetik meg, hogy a székely írásnak szójelei is vannak /Tudós Virtus/
Hibás rovásírásos településtáblákat helyeztek el Budapest XVI. Kerületében /Tudós Virtus/
Hibás rovásírásos településtáblákat helyeztek el Budapest XVI. kerületében
Hölbling Tamás téved a tiszabezdédi tarsolylemez rovásjeleiről szólván
Jelekkel ellátott szarvas egy Amur menti sziklarajzon
Jenő törzsnevünk és a székely szójelek
Jó (is)Ten jele egy equadori petroglifen
Közös-e a szár /király/ szócsaládja a sumer, akkád és magyar nyelvben?
Magyarszombatfai tányér kettőskereszt alakú égigérő fákkal
Mandics György: Hogy durvább jelzőt ne használjunk
Mandics György a sumer-magyar írástörténeti kapcsolatokról
Mandics György a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról
Mandics György Szekeres István kínai teknősjeleiről /Tudós Virtus/
Mandics György töpreng a viszokói jelekről
Megszemélyesített ős jel egy equadori sziklarajzon
Mit jelent a budapesti hun jelvény alakja?
Muravidéki hímestojások székely rovásjelek párhuzamával
Nyilvánítsuk hungarikummá a székely rovásírást!
Obrusánszky Borbála a magyarság Kárpát-medencei őshonosságáról
Őriszentpéteri hímestojás a Bél, Du/Dana, Föld, ország és Ten hieroglifákkal
Sírrabló brigantinak számít-e a magyar jelkultúra eredetének kutatója?
Székely rovásjelek megfelelői a Makoldi Sándor által közölt alföldi pásztor-szarukon
Szójel van-e a budapesti hun jelvény alsó részén, vagy sorminta? /Turán, 2010. október-december, 148. oldal./ /Tudós Virtus/
Tomka Péter szakvéleménye a budapesti hun jelvényről
Tóth Szilárd: Rovásírás és latin betűs írás c. cikke a Kapu 1997/4. számában
Veres Péter az isten szavunk eredetéről
2012
Rováskultúránk megcsúfolása - ha nem vigyázunk - nemzetközi szabvány lehet
 
bibliográfia
Varga Géza írásai /tudós.virtus/
Varga Géza könyvei /ikint/
Csinyálóház őrségleírás
Ajánlott őrségi szállás /cserepmadar.hu/ (Velemér)
Ajánlott őrségi szállás /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Az Őrség története /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi éttermek /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi fazekasok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi jelkincs /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi kastélyok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi látnivalók /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi múzeumok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi népművészet /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi rendezvények /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi szállások /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi személyiségek /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi tanösvények /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi tavak /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi települések /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi termálstrandok /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
Őrségi túrák /csinyalohaz.hu/ (Velemér)
életrajz
Varga Géza írástörténész /metapedia/
 
könyvek
A finnugor elmélet alkonya
Így írtok ti magyar őstörténetet
Varga Géza (korábbi) könyvei /ikint/
 
levelezőlista
Őrségi hírek levelezőlista ajándék szállással
 
metapedia
Varga Géza írástörténész /metapedia/
 
Sindümúzeum
Sindümúzeum (linkgyűjtemény)
Sindümúzeum (portál)
Székely rovásírás
Karcagi csatkarika /csinyálóház.hu/
Őrségi jelkincs /hupont.hu/
Őshonosság (válasz Obrusánszky Borbála írására)
Székely rovásírás /hupont.hu/
wikipedia
Jimmy Wales, Wikipédia-alapító hiába kéri a pénzemet
 
rokon lapok
A finnugor elmélet alkonya /linksite.hu/
Bencsik András /linksite.hu/
Benkő Loránd /linksite.hu/
Drábik János /linksite.hu/
Erdélyi István /linksite.hu/
Götz László /linksite.hu/
Horváth Iván /linksite.hu/
Kiszely István /linksite.hu/
Kozmács István /linksite.hu/
Mandics György /linksite.hu/
Monok István /linksite.hu/
Őrség
Sindümúzeum (Velemér, Őrség)
Sipőcz Katalin /linksite.hu/
Szent Korona
Székely rovásírás
Szőcs Géza /linksite.hu/
Varga Csaba /linksite.hu/
Vásáry István /linksite.hu/
 
konkurrens lapok
 
 
a lap leírása:
1947-ben született Biharkeresztesen, református parasztősök
leszármazottjaként. 1945. és 1950. között a tágabb rokonság három
tagját ölte meg a hatalom.
A Szabó József Geológiai technikumban érettségizett, ezt követően öt
felsőfokú képesítést szerzett számítástechnikai és
társadalomtudományos területeken (a Miskolci Bölcsész Egyesület
Nagy Lajos Király Magánegyetem magyarságtudomány szakán a
korábbi tevékenysége elismeréseképpen kapott diplomát).
Geológusként és számítástechnikai munkakörökben dolgozott állami
nagyvállalatoknál.
Felesége, négy fia és négy unokája van.
1965-ben két hétig volt előzetes letartóztatásban államellenes izgatás
előkészületének vádjával (bár a BTK-ban nem volt ilyen tétel). Két
társával a Gellért-hegyi Szabadságszobor előtt álló szovjet harcos
szobrának felrobbantására és röpcédulázásra készültek. Mivel a
vádat nem tudták bizonyítani, vádemelésre nem került sor. Az
elmaradt rendszerváltás óta író. Nyaranként szállást ad ki turistáknak
az Őrségben, ahol néprajzi-írástörténeti kutatótáborokat és
tudományos konferenciákat szervez, előadásokat tart és
Sindümúzeum néven jeltörténeti kiállítást működtet.
Négy évtizede kutatja a székely rovásírás eredetét s a véle
összefüggő tudományterületeket.
1992-ben írástörténeti előadássorozatot indított; Simon Péterrel,
Forrai Sándorral és másokkal megalapítja a Nap Fiai alapítványt;
valamint Írástörténeti Kutatóintézet néven tudományos műhelyt
teremt az írástörténeti kutatások összefogására. http://ikint.uw.hu A
munka során együttműködik többek között Götz Lászlóval, Simon
Péterrel, Szekeres Istvánnal, Nemetz Tiborral, László Gyulával,
Borbola Jánossal, Csontos Péterrel, Varga Csabával, Erdélyi
Istvánnal, Kiszely Istvánnal, Bakay Kornéllal és Veres Péterrel;
segítséget kap Makkay Jánostól, Harmatta Jánostól, Szörényi
Leventétől, Lezsák Sándortól, Gedai Istvántól és másoktól is.
Tagja volt a Stolmár G. Ilona által főszerkesztett Keresztény Magyar
Vetés szerkesztőségének.
Számítástechnikai és írástörténeti témával foglalkozó kötetei jelentek
meg magyar, német és angol nyelven.

- A DQ szoftvergyártási technológia 1990.;
- Bronzkori magyar írásbeliség 1993. (Simon Péterrel és Szekeres
Istvánnal);
- Székely rovásjelek hun tárgyakon 1996.;
- Rovásírás és mitológia 1998.;
- Rabló, nomád hordák inváziója, avagy a kincses Kelet örököseinek
honalapítása? 1998. (Bakay Kornéllal);
- The origins of Hunnish Runic Writing 1999.;
- A székely rovásírás eredete 1998.;
- A magyarság jelképei 1999.;
- Mítoszok őre, Velemér 1999.;
- A székelység eredete 2001.;
- A finnugor elmélet alkonya 2006.;
- Így írtok ti magyar őstörténetet 2010.

Művei (a Német-Magyar Baráti Társaság támogatásának
köszönhetően) 1999 óta szerepelnek a Frankfurti Nemzetközi
Könyvkiállításon. Köteteiből több száz példányt ajándékozott a
határon túli magyarok, a református egyház és a rovásírás
oktatásának támogatására, valamint a közkönyvtáraknak és a
kutatóknak.
Írásai a hetvenes évektől jelennek meg a nyomtatott sajtóban.
Száznál több cikkét olvashatta az Országépítő, a Körmendi Figyelő
Könyvek, a Turán, a Keresztény Magyar Vetés, a Hazanéző, a
Dobogó, az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság lapja, a Hunnia, az
Arany Tarsoly, a Demokrata, a Magyar Nemzet, a Magyar Fórum, az
Élet és Irodalom, a Beszélő, a Tallózó, a Computerworld Informatika,
valamint más folyóiratok és lapok olvasótábora.
A világhálón kb. 1700 cikke jelent meg. Az internetes cikkeit olvasók
száma megközelíti a havi 20 000 főt.
Őstörténeti-írástörténeti előadásokat tartott a mai Magyarországon
kívül Erdélyben, Svájcban, Várvidéken, Németországban,
Muravidéken és a Kárpátalján is.
Társaival egyetemben párbeszédet kezdeményezett és folytat a
székely írás emlékeiről a szegedi Finnugor Tanszék, az MTA
Matematikai Kutatóintézet, az Országos Széchenyi Könyvtár, a
Magyar Nemzeti Múzeum és más intézmények munkatársaival, illetve
ismert tudósokkal.
Egyes tudósok (például Csúcs Sándor és Bakró Nagy Marianne)
esetében sor került közös álláspont kialakítására is. Csúcs Sándor
nyelvész elismerte a nyelvek monogeneziséből fakadó ősi
nyelvrokonságot bármelyik két nyelv között – amiből következően ma
már nem lehet tudománytalannak tekinteni pl. a sumer-magyar, vagy
az indián-magyar nyelvrokonság kutatását sem. Bakró Nagy
Marianne nyelvész a szegedi párbeszéd során elfogadta azt az
álláspontot, hogy a kialakuló magyarság vándorútját bemutató
térképeken külön fel kellene tüntetni a nép és a nyelv útját, ha az
nem azonos. Általában azonban csak azt tekinthetjük a hasonló
beszélgetések eredményének, hogy a megoldandó kérdéseket
napirenden tartja.
Az interneten (s később az Így írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben
is) megjelent cikke hatására Róna-Tas András a valóságnak
megfelelően módosította a honfoglaló magyarok írni-olvasni
tudásáról korábban közreadott téves álláspontját.
Az évek során a székely rovásírás eredetéről eredeti
következtetéseket tartalmazó tanulmányok sorát jelentette meg.
Korábban ismeretlen (hieroglifikus és betűírásos) feliratokat mutatott
be; bebizonyította a népi, uralmi, ősvallási jelképek és a székely
rovásjelek rokonságát; a hieroglifikus jelek segítségével értelmezte a
nemzeti jelképeinket; magyar nyelvű hun feliratokkal támasztotta alá a
hármas honfoglalásról megemlékező krónikáinkat. Székely
rovásjelekkel rokon hieroglifákat talált a Szent Koronán, a koronázási
paláston és a jogaron. Felismerte többször publikált szimbolikus
ábrázolások (az énlakai ligatúra, a sopronkőhidai sótartó, szibériai
sziklarajzok és régészeti tárgyak, egyes honfoglalás-kori, népi,
sztyeppi, indián jelek, világmodellek stb.) írás voltát: elolvashatóságát
vagy értelmezhetõségét. Kimutattam a Tordos-Vincsa kultúra, a Mas
d' Azil-i jelek, a sumer és a kínai írás, valamint a legkorábbi indián
jelrendszer rokonságszerű kapcsolatát a székely rovásírással.
A témában az egyik legtöbbet hivatkozott szerző (pl. az Akadémiai
Nagylexikon „írás” szócikke említi az egyik könyvét, s ő írta a
Katolikus Lexikon „székely rovásírás” szócikkét is), köteteit az
egyetemi oktatásban is hasznosítják.
Kritikai írásai (pl. Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti
Kutatóntézet, 2010.), a magyar írástörténeti kutatások szintjének
emelését, általában a székely írás nyújtotta tanulságok őstörténeti és
nyelvészeti célú hasznosítását szolgálják.

- Szabadon felhasználható -